Tumblr, régi YouTube-videók, korai Instagram. A 2010-es évek visszatértek, és valamiért nagyon jól esik újra ott lenni.
Van az a furcsa érzés, amikor feldob egy régi videót a YouTube, és hirtelen eszedbe jut egy egész korszak. Nem csak a zene, meg a ruha, hanem az, hogy milyen volt akkor a világ. A 2010-es évek nosztalgiája azért üt ennyire, mert sokaknak az volt az „első internetes” időszaka, amikor még minden új és izgalmas volt, és kevésbé tűnt veszélyesnek.
A nosztalgia valójában nem a múltról szól, hanem a biztonságról. Amikor most sok a bizonytalanság, a jövő, a tanulás, a pénz, a világ történései, akkor az agy szeret visszamenni oda, ahol „már tudja, mi lesz”. Egy régi trendnél nincs meglepetés, csak ismerősség, és az megnyugtat.
A 2010-es évek ráadásul vizuálisan is nagyon jellegzetesek voltak. Tumblr esztétika, filterek, crop top, galaxy minták, és az a fajta „kicsit gagyi, de őszinte” vibe. A mai tökéletesre csiszolt tartalmak között ez frissnek hat, mert emberi.
Közben meg ott van a paradoxon, akkoriban is mindenki panaszkodott, hogy „rossz világ”, csak még nem volt ilyen gyors az összehasonlítás. Nem láttál percenként száz tökéletes életet, mert nem pörgött ennyire az algoritmus. Ezért tűnik úgy, hogy „régen jobb volt”, mert mentálisan lassabb volt.
A nosztalgiát lehet jól használni. Inspirációnak, kreatív ötletnek, zenékhez, stílushoz, hangulathoz. Csak ne ragadj benne úgy, mintha a jelen eleve rosszabb lenne. A legjobb, ha azt mondod, oké, ebből a korszakból elviszem azt, ami jó érzést ad, és közben csinálok valami újat is, ami majd tíz év múlva lesz nosztalgia.
Fotó: Középsuli Archívum
