Ugandában vidéken nehéz eljutni az iskolába egy gyereknek, mivel nagyon kevés suli van, és emiatt néhol 5-8 km-t is gyalogolniuk kell oda.
A helyzet még rosszabb a szavanna melletti kis falvakban. Itt még víz sincsen, ha inni szeretnének, 10 km-t kell gyalogolniuk a tikkasztó hőségben a kúthoz. Nagyon érdekes, hogy nem csak ezekben a falvakban, de más kis városokban is az építkezések egészen különösek. Mindenhol befejezetlen, idővel lerombolt házak roskadoznak, ami ott az elit kategória, hiszen sokan nádfedeles kunyhóban laknak. A gyerekek nem hordanak cipőt és a fejükön hordják a gyümölcsöket egy kosárban. A nők pedig a patakban mosnak a gyerekekkel együtt.
Azonban a Nílus környékén vigyázni kell, ugyanis előfordulhat, hogy a vadak bemennek a külvárosi részre kóborolni. De nem csak az oroszlánok, hanem a majmok is, akik szeretik megenni az emberek ételeit, és elvinni mindent, ami mozdítható. Nem csak itt kell vigyázni, hanem az Albert-tónál is, ugyanis nem egyszer történt meg, hogy a parton sétálló ember lett a kroki uzsonnája.
Orvosok alig vannak, inkább kuruzslók. Szerencsére más országok, így mi, magyarok is, segítenek. A Magyar Afrika Társaság orvosokat küldött Ugandába, hogy segítsenek.
A Középsuli sorozat diákjai is ellátogattak Afrikába. A Nagy Afrika Kaland első részét az alábbi linken tekinthetitek meg:
https://www.youtube.com/watch?v=al8HdKuS_rE
Cikk: Mucus
Foto: Dr. Kiss Róbert Richard