Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Szevasz, csókolom, puszóka! – A Magyarok a világban konferencián jártunk

Szevasz, csókolom, puszóka! – A Magyarok a világban konferencián jártunk

Elgondolkodtál már azon, hogy mi lenne, ha nem használnánk mondatjeleket? Teljesen félreérhetővé válna a másik mondanivalója. Azt tudtad, hogy több mint 200-féle köszönésforma létezik? A szevasztól a csókolomon át a puszókáig? Érdekes témákról tartottak előadást a Magyarok a világban – nyelv, innováció, oktatás című konferencia elismert előadói a mai napon, az ELTE-n.

A magyar nyelv nemcsak a legféltettebb kincsünk, hanem összekötő kapocs is, nemzeti identitásunk alapja, jelképe annak, hogy összetartozunk. Ezért fontos minden olyan magas szakmai szintű kezdeményezés és munka, amely segíti a magyarság identitásának megőrzését, a kultúra ápolását határainkon innen és túl. Nyelv, innováció és oktatás. Ezek a főbb területek, melyeket felölelt a Magyar Nyelvőr Alapítvány szombati konferenciája az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, Budapesten. A rendezvény támogatója a PAIGEO, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány- mondta nyitó beszédében Dr. Keszi István, a Magyar Nyelvőr Alapítvány alapítói képviselője.

Eleinte nem voltak írásjelek. Meglétük vagy hiányuk okozhatja, hogy a mondanivalónk nem lesz egyértelmű, ezért szabályos kitételük nagyon fontos, de előfordul, ha a szabályhoz ragaszkodunk, akkor lesz értelmetlen az írásunk. Az írásjelrendszer Európában egységes rendszert alkot és a története is közös- mondta Prof. Dr. Keszler Borbála, A magyar írásjelhasználat és Európa című előadásában.

A 18-19. században minden nyelv megalkotta a saját írásjelrendszerét. Mi a helyzet ma? Az írásjelek rendszere egységes Európában. Vannak kötelező szabályok, illetve alternatív lehetőségek. Kötelező szabály például, hogy minden mondat végére írásjelet teszünk. Alternatív lehetőség példájául szolgálnak a tagmondatokat elválasztó írásjelek, mondjuk amikor vessző helyett gondolatjelet írunk.

Ok-okozati viszony esetén vessző helyett használhatunk kettőspontot.

Esik az eső: nem megyünk kirándulni.

Nem megyünk kirándulni: esik az eső.

Bár esik az eső: elindulunk.

A fekete rigó tényleg rigó, a sárga rigó viszont varjú – tudtuk meg Dr. Laczkó Krisztinától, aki a magyar helyesírás nemzetközi és magyar aspektusairól tartott előadást. Beszélt még arról is, a helyesírási nácik milyen hibákba esnek a közösségi médiafelületeken, amiktől hitelüket veszítik és ráerősítenek a velük kapcsolatos sztereotípiákra.

A magyar nyelvnek a többezer éves története alapján el kellett volna pusztulnia – kezdte előadását ezzel a figyelemfelkeltő mondattal prof. Dr. Balázs Géza, aki Nyelvpolitika, nyelvi tervezés címmel tartott előadást. Az, hogy magyarul beszélünk, ez egy csoda- mondta. Nyelvhasználat nélkül a kultúra is fenntarthatatlan lenne.

A Földön sehol nem esik egybe a nyelvterület, állam és identitás. Ahol két nyelv találkozik, ott fájdalom, surlódás, nyelvi harc van. A nyelvi harcból pedig háborúk törhetnek ki.

Dr. Juhász Dezső, Anyanyelv, személyesség, lokalitás című előadásában kitért arra, hogyan lehet egy-egy órán érzékennyé tenni a diákságot. Érdemes rákérdezni a családi szálakra, vidéki rokonságra. Mindenkinek vannak vidéken élő rokonai. Nyelvi konfliktusról beszélünk akkor is, amikor a diákokat megszégyenítik, mert regionális a nyelvhasználatuk. Rá kell kérdezni, volt e ilyen élményük már?

Dr. Antalné Szabó Ágnes az anyanyelv-pedagógiai kutatások irányairól és eredményeiről beszélt a hallgatóságnak. Ismertette, hogy az anyanyelvi pedagógia miként kötődik a nyelvtudományokhoz, a pedagógiához és a pszichológiához. A kutatások első és talán legfontosabb célja a gyermekek anyanyelvének kutatása, de fontosak az anyanyelv használat sajátosságai, változásai.

Az anyanyelvi kompetencia jellemzői: autonómia, önállóság, felelősségvállalás. A kutatások kiemelt célja az eredményes tanulási környezet vizsgálata. Milyenek legyenek az anyanyelvi órák, ahol a gyerekek jól érzik magukat? Ehhez segítséggel szolgálnak videófelvételek és személyes tapasztalatok elemzése. Fontos, hogy a gyerekeket meg kell tanítani kérdéseket feltenni, hipotéziseket alkotni, segíteni a tervezésben, és arra is, eredményeiket hogyan ismertessék meg társaikkal.

Dr. Obrusánszky Borbála történész, keletkutató “A magyarokról a kelet-ázsiai kultúrában” címmel tartott előadást, melyből megtudtuk többek között azt, hogy a mongolok úgy ábrázolnak minket, mint egynagyon erős és hatalmas népet.

Dr. Bóna Judit “A magyar nyelv oktatása itthon és a nagyvilágban” című előadásában a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. különböző programjait mutatta be, melyek segítségével részt lehet venni külföldi utazásokon, illetve mesélt a magyar nyelv oktatását, önkéntes munkát vállalókat ért nehézségekről is.

Anglia sok részén élnek magyarok, több helyen vannak magyar tanodák és iskolák, sőt még baba-mama klubokba is elmehetnek az érdeklődők, hiszen a magyar kultúrával való ismerkedést és természetesen a nyelvtanulást is érdemes egészen pici kortól elkezdeni. Ezeket a programokat kiegészítik játszóházzal, könyvtárral, táncoktatással, kézműves foglalkozásokkal. Például a spanyolországi magyar játékvár program Madridból indult, Barcelonában és Malagában is van. Játékos formában kézművességgel különböző értékes gondolatokat adnak át a diákoknak.

A határainkon túl is óriási igény van a beszédfejlesztésre, hiszen egy magyar anyanyelvű gyerek külföldön sokkal nehezebben kap meg ilyen fejlesztést. Pl artikulációs zavart külföldi logopédus nem tud megfelelően kezelni.

A közösségépítés is elengedhetetlen. Fontos, hogy a külföldön élő gyerekek szerezzenek magyar barátokat is, ennek célja az identitás kialakításának segítése. A bécsi magyar iskolákban és a többi külföldön lévő iskolában az órákat általában önkéntes alapon, kevés támogatással végzik. Gyakori az emberi állomány hiánya. Gyakran nehéz fenntartani a gyerekek érdeklődését, hiszen előfordul, hogy nagyon eltérő korosztály vesz részt a programokon, akiknek nyelvtudása eltérő szinten van. Sőt vannak olyan gyerekek is, akik nem biztos, hogy tudnak magyarul.

A köszönés anno az életben maradás eszköze volt, ami azt jelentette az őskorban: nem foglak megölni. Jelenleg 200-nál több köszönést használunk a magyar nyelvben- mondta  Dr. Kiss Róbert Richard, aki “A magyar köszönésformák, mint hungarikum” címmel tartotta meg előadását.

A Prima Primissima díjas újságíró mesélt a köszönés eredetéről és fogalmáról, mely a kapcsolat kezdetét és/vagy végét jelző formai elem, olyan társadalmi kapcsolatteremtési eszköz, amely utalhat a köszönők egymás közti hierarchikus viszonyára, a köszönő életkorára, a társadalmi pozíciójára és a kapcsolat helyszínére.

Lehet egy köszönés önálló szöveg? A kérdésre a konferencián megtudtuk a választ, ami egy határozott igen, hiszen akár egy indulatszó is lehet szöveg, ha funkcionálisan teljes értékű.

A köszönések általában performatív kifejezések. Ez azt jelenti, hogy a szöveg kimondásával megvalósul a cselekvés is. Pl.: a “Gratulálok'” egy performatív kifejezés, ahogyan a “Jó napot kívánok!” is.

A gesztusnyelvi köszönések párhuzamosan fejlődtek a verbális köszönésekkel. A kézfogás, mint köszönési forma az integetésből, ujjmutogatásból alakult ki, melyek azt jelzik, “nincs nálam fegyver”.

Prof. Karl Bardosh, a New York-i Egyetem professzora “Magyar nyelven az USA-ban” címmel tartott előadásában elmesélte a közönségnek, milyen út vezette el őt egészen az Egyesült Államokig, s azt is, hogy alapította meg ő maga az amerikai-magyar televíziót, mely a mai napig fut Amerikában, pontosan 41 éve. Professzor úr többek között ezért is tekinti magát valódi nyelvőrnek a tengeren túl is.

Karl Bardosh a New York-i Egyetemen egy olyan kurzust is tart, ahol mobiltelefonnal tanítja a diákokat a filmkészítésre.

„Mindenki zsebében ott lapul egy hollywoodi stúdió”.

-mondta.

Az okostelefonon az egész internet rajta van, beleértve a teljes magyar nyelvet. A magyar nyelv összetettsége, árnyaltsága, finomsága tette történelmileg lehetővé, hogy fennmaradjon a nyelvünk. Nyelvében él a nemzet- zárt le előadását Karl Bardosh.

Dobos Imre “Pályakezdő fiatalok és az internet világa” című előadásában az internet veszélyeire hívta fel a figyelmet, hiszen az adatlopás, adatainkkal való visszaélés egy aktuális probléma.

Dobos Imre Bardosh professzor szavaira reflektált: nemcsak a mozi, hanem az internet is ott van a zsebünkben, mely a lehetőségeken túl komoly veszélyeket is tartogat, hiszen a folyamatos kommunikálás közben adatainkat közzétesszük az mások számára.

Nemhogy mondatokat nem alkotnak a neten a gyermekeink, már a szavakat is elvagdossák- mondta.

Aki azt hiszi, tudatosan és biztonságosan netezik, nagy valószínűséggel téved. Az archive.org oldalon megtalálható minden adat rólunk hosszan visszamenőleg, mi jelent meg rólunk, mit posztoltunk. Ennek csak 30%-át látja mindenki. A Google kereső a megosztott adataink 70%-át nem mutatja rólunk.

Be tudnak minket azonosítani a telefonunkról, számítógépünkről, laptopunkról, tabletünkről. Sokan gyakran csalásra használják az internetet. Fontos, hogy amikor megyünk valahová, ne csatlakozzunk rá olyan wifire, ami ismeretlen.