Ha a címet olvasva most valami elképesztő, sosem hallott erotikus „tuti tippre” gondoltál, csalódást kell, hogy okozzunk. Ennél ugyanis sokkal fontosabb témáról lesz szó, amit nem csupán egy rövid-hosszabb időszak alatt tudsz kamatoztatni, de akár egy életre meghatározó lehet, ám kétségtelenül éppen úgy az örömteli szex a cél. A szüzesség elvesztésével foglalkozó sorozatunk negyedik része következik.
Nemrég indított sorozatunkban ahhoz próbálunk nektek segítséget adni, hogy ne úgy veszítsétek el ártatlanságotokat, ami miatt egy életen át szégyenkezni, pironkodni kellene. Vagy ami ennél sokkal rosszabb büntetés: hosszabb-rövidebb, vagy akár életre szóló sérüléssel kelljen megküzdenetek az élet egyik nagyon fontos, és szép területén, a szexualitás terén. Ehhez hívtunk nektek segítséget is, Dr. Hevesi Krisztina személyében, aki szexuálpszichológusként a téma nagy tudású és szakavatott szakértője.
Mint azt már többször említettük, noha rengeteget változott a világ akár csak az utóbbi egy évszázadban, ám ne higgye senki, hogy a modern lapok megjelenése előtt a szüzesség elvesztésének kérdése nem foglalkoztatta az embereket. Több száz, vagy akár több ezer évvel ezelőtt is kritikusan fontos kérdés volt a fiatal és a szülei számára is, hogy a serdülő fiatal mikor és milyen körülmények között essen át azon a bizonyos tűzkeresztségen. Krisztina a téma kapcsán egy nagyon izgalmas jelenségre hívta fel a figyelmet, ami sokunkét eddig elkerülhette, ám ő egy egész fejezetet szentelt ennek a könyvében. Mégpedig azt, hogy azoknak a meséknek, melyeket mindannyian szinte unalomig ismerünk, valami egészen más dologra is tanítanak, mint amit eddig hittünk. A gyermekeknek szánt mesék egy külön világot teremtenek a számukra, és a fantáziájuk segítségével segítenek megérteni és feldolgozni számukra azokat a helyzeteket, melyek szorongást keltenek bennük. Ugyanakkor magukba hordozzák a legősibb tudásunkat a férfi-női létről, szerepekről, problémákról és megoldásokról is. Egy részük pedig kifejezetten éppen ugyanarról szól, mint jelen sorozatunk maga: azaz mikor, hogyan, milyen körülmények között történjen meg „az első” Na most figyeljetek, ugyanis ezek után érdemes újraolvasni egyik-másik mesét, és immár egy teljesen más szemszögből.
„Majdnem minden mesében akad erotikus motívum, ami gyakran a szexuális érés és éretté válás témájára utal – mondja a szexuálpszichológus. – Erről szól az egyik legnépszerűbb mese is, a Piroska és a farkas, és annak megannyi változata, mely egy közös ősre, Aesopus 2600 éves fabulájára vezethető vissza, mely sokáig csak szájhagyomány útján terjedt. Fiatal lányoknak szóló üzenete pedig: legyenek bölcsek, és vigyázzanak a csábítókkal. Ezt szimbolizálja a piros, mint a vér és botrány színe, illetve a „chaperon”, azaz a ’köpeny’ kifejezés is, mely a francia nyelvben „felügyelőt” jelent. Emlékezzünk csak, éppen ezt veti le Piroska, mikor ágyba bújik a farkassal. A francia nyelvben él is egy kifejezés is arra vonatkozóan, hogy amikor egy lány elveszti a szüzességét, akkor azt mondják: „találkozott a farkassal” – mondja legnagyobb meglepetésünkre Krisztina.
És emlékeztek még arra, hogy kezdődik Csipkerózsika meséje? A története elején felbukkan a béka, aki megjövendöli a gyermekáldásra régóta vágyó, már szomorú királynénak, hogy egy éven belül egy kislánya születik. Azonban más mesékből is ismerős lehet a béka alakja – Békakirály, Hercegnő és a béka, és még sorolhatnánk. Vajon tudjátok-e, mit szimbolizál? Krisztina ebben is segít nekünk.
„A béka a szexuális érintkezés és a férfi nemi szervet szimbolizálja ezekben a történetekben. Mert milyen is a béka? Nyirkos, izgalmi helyzetben felfújja magát, azaz megnő, és ha rossz helyre „pisil”, veszélyes lehet… A nők sokszor ódzkodnak a békától, épp úgy a való életben, mint a mesékben.” Sőt, ahogy pszichésen éretlenül minden fiúétól, vagy felnőtt nőként sokszor idegenéktől. „A mesékben úgy történik, hogy ha a királylány megbízik a békában és megcsókolja őt, királyfivá válik – így néz ki egy szerelmese” – mondja Krisztina.
Azt már meg sem kérdezzük, ismeritek-e a Csipkerózsika történetét tovább… De vajon tényleg ismerjük-e az üzenetét? Röviden idézzük fel: megszületik a kis hercegnő, és ennek örömére a szülei egy ünnepséget rendeznek, melyre a tündérek is hivatalosak. Azonban az egyiküket nem tudják vendégül látni, ezért nem is hívják meg, – más verzióban a boszorkányt nem hívták meg, – aki gonoszságból, vagy bosszúból, de megátkozza a kislányt, hogy mikor felnőtté válik, egy tű szúrásától azonnal haljon meg. A tündérek sajnos nem tudják semmissé tenni ezt az átkot, de enyhíteni tudtak rajta, a következőképpen: mikor a kislány megszúrja az ujját, ne haljon meg, mindössze örök álomba szenderüljön. Az egyetlen, ami megtörheti az átkot, az egy szerelmes csók egy ifjútól, aki száz évvel később meg is érkezik…
Krisztina a következőkre hívja fel a figyelmet a fenti mesével kapcsolatban: „Az orsószúrás után megjelenő vércseppek a szexuális éretté válásra utalnak, azaz az első menstruációra” – kezdi felnyitni szemünk, miről is szól a mese tulajdonképpen. „Ezt a folyamatot, azaz a gyermek felnőtté válását a szülők a való életben éppen úgy késleltetni szeretnék, akár ebben a mesében. Hiszen emlékezzünk csak: a király minden szúrós tárgyat eltűntet az udvarából, csak hogy ne essen meg ez a hercegnővel – idézi fel velünk a mese részleteit, de ennél tovább is megy. – „A tűszúrás után a lány álomba szenderül, összecsukódnak felette a rózsabokrok, és testét szúrós tövisek őrzik. Ez a rész arra utal, hogy a fizikai érettség nem jelent pszichés felkészültséget is egyben, így ezután célszerű várnunk, jelképesen álomba szenderülnie a testünknek.
A szakember hangsúlyozza: álmodni álmodhatunk a királyfiról, de célszerű még várni a megfelelő emberre és pillanatra. Hogy meddig várjunk, és honnan tudjuk, hogy ideje ébredni? A válasz nagyon egyszerű, és ott is van a mesében. „A történetben a csipkebokrot több királyfi is megpróbálja átvágni, de csak egynek sikerül. Annak, a királyfinak, aki megharcol a lány csókjáért, az igaz szerelemnek kell megérkeznie, amikor mindkettejük lelke is felkészül az együttlétre” – magyarázza a szakember.
A vége így pedig igazi happy end, ahogy a mesében, valahogy úgy történik az életben is: „Ahogy az ajka hozzáért, Csipkerózsika sóhajtott egyet, arca kipirult, szeme fölpattant; mosolyogva nézett a királyfira…”
Felhívás: a sorozatunkban szeretnénk minél több konkrét példán bemutatni, hogy miként lehet pozitív és negatív élmény az első együttlét. Megköszönjük, ha megosztjátok velünk az ezzel kapcsolatos gondolataitokat, tapasztalataitokat, illetve azt, ha hallottatok, vagy ismertek olyanokat, akiknek szép, vagy esetleg kifejezetten rossz élmények kapcsolódnak a szüzességük elvesztéséhez. Olyan történeteket várunk, melyek mások számára mindenképpen tanulságosak lehetnek. Természetesen a neveket megváltoztatjuk, ám kérjük, a történetekben az életkorokat tüntessétek fel!
Erre a címre várjuk a leveleiteket: tiirtatok@kozepsuli.hu
Ide írhattok akkor is, ha a téma kapcsán bármilyen kérdésetek van, melyre szeretnétek választ kapni!
Képek forrása: http://www.keptelenseg.hu/, http://www.egerhirek.hu, http://tiszta-kommunikacio.hu, https://files1.coloribus.com, http://i2.wp.com/www.silverpetticoatreview.com, https://3.bp.blogspot.com/
