Egy napsütéses szombaton rendezték meg az első Vegán Tavaszi Fesztivált a Müsziben, a Vegán Állatvédelem Egyesület szervezésében. A fesztivál azoknak szólt, akik elkötelezett hívei a vegán életmódnak, de azokat is örömmel látták, akik még csak ismerkedtek a hús és tejtermékmentes életmóddal.
A Tavaszi Vegán Fesztiválon a látogatók megismerkedhettek a fővárosban található, vegán, kézműves élelmiszerek egyre szélesebb választékával és azok készítőivel, forgalmazóival is. A vegánság sok laikus számára naphosszat magvak ropogtatását és salátalevelek rágcsálását jelenti, ám a növényi eredetű alapanyagok felhasználása ennél sokkal többet rejt magában. A vendégek kóstolhattak például gabonakolbászt, szejtánt, kézműves vegán jégkrémet, kendermagkrémet, magtejet és csakis természetes anyagokból készült gumicukrot is. Ezek az ételek első hallásra vagy ismeretlennek vagy csak gyanúsan csengenek az elkötelezett húsfogyasztók fülében, pedig legtöbbjük nemcsak egészséges, de kifejezetten ízletes is. A gasztronómiai érdekességek mellett a fesztivál szervezői különböző workshopokat és előadásokat is beiktattak a programba, így lehetett például jógázni, eszmét cserélni más vegánokkal a kiegyensúlyozott táplálkozásról vagy többet megtudnia vegánság személyes okairól, de az állati eredetű hozzávalóktól mentes kozmetikai szereknek is jutott stand a forgatagban.
Hogyan lesz valakiből vegán? A válasz mindenkinél különböző személyes okokra vezethető vissza, de sokan azért választják ezt az életmódot, mert elkötelezett állatbarátok. Így van ezzel Hajdu Loránd is, aki személyes élményein keresztül mesélt a közönségnek a vegánná válás buktatóiról. A HAKÖSZ (Hallgatók a Közösség Szolgálatában) tagjaként kötelességének érzi, hogy felhívja az emberek figyelmét és növelje a tudatosságot az állati eredetű termékek fogyasztásával és használatával kapcsolatban. Jelmondatául is Kis Herceg örökbecsű szavait választotta: “Felelősséggel tartozol aziránt, amit megszelidítettél”. Egységben élni a környezettel, az állatokra társként és nem haszonállatként tekinteni, a szenvedésüket a saját szenvedéseként megélni. Ezek jellemzik Hajdu Loránd világképét és sok vegán társáét is.
Ha egy kicsit utánanéz az ember annak, hogyan kerül az asztalra a csirkecomb, a pulykasült rögtön másképp néz a tányérjára. Az állatok halálát és szenvedését azonban nemcsak a húsfeldolgozás váltja ki. A tojás és a tej fogyasztása is hasonló megpróbáltatásoknak teszik ki az állatokat. A teheneket például folyamatosan elletik annak érdekében, hogy tejet adjanak. A kis bocikat nagyon korán elválasztják az anyjuktól, hogy ne tudjanak szopni, az anyatehenet pedig egy idő után, amikor elapad a teje a vágóhídra vezetik. Ha ez nem lenne elég motiváló ok, a saját egészségünk talán már az.
A közhidelemmel ellentétben a vegánság nem életveszélyes életmód – fejti ki az egészséges étkezésről szóló beszélgetés meghívott táplálkozási szakértője. A beszélgetés során fény derül arra is, hogy az ember alapvetően húsfogyasztás nélkül is jól megvan, sőt a tejtermékek és a hús elhagyásával az átlagos élettartam 8 évvel nő, erősödik az immunrendszer, energikusabbak leszünk és helyreállíthatjuk, majd fenntarthatjuk a testünk alapvető funkcióit. Ezzel mindenki megadhatja magának a lehetőséget egy hosszú, tevékeny és teljes életre, melyben a lehető leghosszabb időt tölthet el szerettei körében. A vegánsággal szemben sok az előítélet, aggodalmaskodók, kötekedők vagy tudatlanok látják el kéretlen jótanácsokkal azokat, akik úgy döntenek, hogy felelősségteljesebben és tudatosabban szeretnék alakítani életmódjukat, azonban ez ne tántorítson el senkit. Vegánnak lenni nem lemondás, hanem tudatos választás.
Olvass még többet!
Foto: noihirek.hu
