Ezt nézed:  / Hírek / Suli / “…Te meg sosem raksz rendet!” – Mindennapi érvelési hibáink 1.

“…Te meg sosem raksz rendet!” – Mindennapi érvelési hibáink 1.

Mindannyian vitatkozunk, veszekszünk néha. Egymás fejéhez vágunk kellemetlen dolgokat, vádaskodunk, hárítunk. Amikor az indulataink eluralkodnak rajtunk, sokszor nem az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy vitapartnerünkkel közösen megoldjunk egy problémát, hanem, hogy legyőzzük őt. És ha úgy értelmezzük a helyzetet, hogy önbecsülésünk védelemre szorul, minden eszközt bevetünk, és igazságtalanul, csúsztatva kezdünk el beszélni. A “Te érvelési hibád” című oldalon felismerheted a saját jellegzetes logikai tévedéseidet.

“Az lehet, hogy én nem viszem ki a szemetet, de te meg mindig felveszed a ruháimat!”

Ezen a példán jól látszik az érvelési hibák működése. Noha alapvetően igaz állítások hangzanak el a beszélgetés során, az állítás logikai szerkezete hibás.

Kép forrása: www.tnnegypt.com

 

1., A “te is” típusú érvelési hiba esetén ugyanis partnered hibájának felemlegetése nem cáfolja a te mulasztásodat. Az, hogy vitapartnered mindig felveszi a ruháidat, nem teszi semmissé azt a tényt, hogy sosem viszed le a szemetet, azaz a riposzt nem cáfolja az eredeti állítás igazságát. Az ilyen típusú visszavágás, nem csupán logikailag hibás és igaztalan, hanem  eltereli vitapartnered figyelmét az eredeti problémájáról, és felháborodva védekezni kezd. Azt eredeti nehézségre nem tudtok közös megoldást találni így, csak a kettőtök között fennálló feszültség nő.

Nézzünk meg még néhány tipikus érvelési hibát!

2., “Szalmabáb” érvelési hiba.  Eltúzod, megváltoztatod a vitapartnered állítását, hogy könnyebb legyen megcáfolnod. 

“- Szerintem ne együnk ebédre disznótorost, mert negyven fok van, és nagyon valami könnyebbre vágyom.

-Édes gyerekem, hát mit együnk, levegőt???”

3., “Személyeskedés” érvelési hiba. Az állítás helyességét a vitapartner vélt vagy valós személyiségjegyei vagy érdekei alapján cáfolja. Egy állítás igazságtartalmán például nem változtat az, hogy érdekében állt a közlőnek az állítás megtétele.

“- Mit tudsz te erről, hiszen nő vagy!”

“- Csak azért kaptál ötöst, mert egy stréber vagy!!!”

4., Hiába változik vagy jelenik meg együtt két jelenség, hibás ebből azt a következtetést levonni, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn közöttük. Ez az úgynevezett “hamis okozat” érvelési hiba.

“Amióta te is az osztályba jársz, rosszabb jegyeket kapok. Biztosan aknamunkát folytatsz ellenem a tanároknál.”

5., Aki “csúszós lejtő” típusú érvelési hibát követi el, az azt gondolja, egy eseményt szükségszerűen követ egy másik, majd egy bizonyos harmadik, és tekintettel a harmadik esemény rettenetes voltára, már az első történést is meg kell akadályozni. Így az eredeti állítás helytelenségét nem annak cáfolatával vontad kétségbe, hanem oly módon, hogy egy legkevésbé sem szükségszerű, bár annál rettenetesebb eseménysor elindítójaként mutatod be.

“Undorító, hogy nem viszed ki a szemetet. Aki nem viszi ki a szemetet az egyáltalán nem törődik a környzetével. A végén még hagyod, hogy rád rohadjon a ruha is, és valami komoly fertőzésben meg fogsz halni. Úgyhogy jobb, ha kiviszed a szemetet.”

6., Olyan kérdést teszel fel amely nem igazolt állításokat is tartalmaz, illetve olyan tényeket is tartalamaz, amelyekről nem volt korábban megegyezés a vitapartnerek között. Ez nevezzük “állító kérdés” típusú érvelési hibának.

“Mióta lopsz másoktól, te szemét???” (Olyan esetben, amikor a lopás ténye nem bizonyított.)

7., Van, hogy azt várjuk, mások cáfolják meg az állításainkat, mi pedig azt gondoljuk, igazunk van mindaddig, amíg ez nem történik meg.  Ezt nevezhetjük a “bizonyítási kényszer áthárításának” is.

“Úgy érzem, megcsalsz engem. Amíg nem bizonyítod az ellenkezőjét, nem hiszek neked…”.

8., A “közvélekedésre hivatkozol”, ha úgy véled, egy állítás igazabb, mint a másik, pusztán azért mert az emberek többsége hisz benne. Az is jellegzetes, ha egyes állításokat köztudott tényként fogalmazol meg.

“Biztosan létezik Isten. Ennyi ember nem tévedhet…”

Láthatjátok, hogy az érvelési hibák alkalmazása nem csupán gondolati igénytelenséget sugall, de igencsak megnehezíti a mindennapi kommunikációt, rombolja az emberi kapcsolatokat. Rengeteg energia és bizalom vész kárba így.

 

Sokan azonban nem csak az indulataik által elhomályosított elmével érvelnek pontatlanul, hanem pusztán azért, mert nem gondolták át kellőképpen a mondanivalójukat.  Az érvelési hibákat a retorikát hivatásszerűen űző politikusok mint a meggyőzés eszközét használják.

Forrás: a.te.ervelesi.hibad.hu