Téged el tudna nyelni egy hullám, avagy képes lennél másokat bántani a közösségedért?

Rovat

Megosztás

Miben különbözik a demokrácia és a diktatúra? Melyik a jobb? Miért az a jobb? Jobb egyáltalán egyik a másiknál? Létrejöhetne-e diktatúra egy ma már több évtizede demokratikus rendszerű államon belül? Egy olyan kísérletet végeztek el, amelyben tizenéveseknek mutatták be, hogy valóban nem is olyan nehéz kialakítani diktatórikus rendszert egy olyan közegben sem, ahol a diktatúrát csak a könyvekből ismerték az alanyok azelőtt.

1967-ben az egyesült államokbeli Kaliforniában található Cubberley Gimnázium töritanára, Ron Jones volt az, aki egy diákjában felmerült kérdések miatt vágott bele a kísérletbe, amelynek lényege, hogy egy olyan osztálybeli diktatúrát ki tud-e alakítani, melynek ő maga a vezetője. Az eredetileg egynaposra tervezett kísérlet meghökkentően nagy siker volt: a diákok készségesen vettek részt benne, habár nem is tudták, hogy éppen kísérleteznek rajtuk. Olyannyira sikeres volt, hogy az osztályról az egész sulira kiterjedt. Akik nem voltak hajlandóak részt venni a “játékban”, azokat kiközösítették, akik ellenkeztek az újonnan kialakult rendszer ellen, megverték. Ron Jones a kísérlet veszélyessége miatt kénytelen volt leállítani azt az ötödik napon.

Az ebből a kísérletből keletkezett Todd Strasser könyve, A Hullám illetve a németországi viszonyok közé helyezett film, A Hullám, mely részletesen bemutatja a sztorit testközelből más és más környezetbe helyezve azt.

Vegyünk egy laza, megengedő töritanárt, akinek az a feladata, hogy egy projekthét keretében bemutassa nektek, hogy miért is fontos az, hogy demokráciában élünk, illetve miért fontos az, hogy abban is éljünk. Azokban, mint például jómagam is, akik már eleve egy demokratikus rendszerbe születtünk, joggal felmerülhet a kérdés, azonkívül, hogy mi is az a diktatúra, illetve az autokrácia, melynek lényege, hogy “egy ember uralkodik a nép felett”, hogy miért is fontos az, hogy demokráciában éljünk.

A Hullám című német film is erre keresi a választ, Ron Jones kísérletéhez hasonlóan. Reiner Wenger az a laza, megengedő töritanár, aki megkapja azt a lehetőséget, hogy megértesse a diákokkal a demokrácia fennmaradásának fontosságát.

Reiner Wenger (Jürgen Vogel) Fotó: Picbase.com
Reiner Wenger (Jürgen Vogel)
Fotó: Picbase.com

 

Amikor először láttam a filmet, még magam is gimis voltam, és elképzeltem, hogy vajon a saját osztályomban a saját töritanárommal menne-e ez a sztori, vajon meg tudna-e változtatni minket, és fasiszta eszméket tudna-e belehelyezni a fejünkbe.

Nagyobb kérdéseket vetett fel bennem, hogy vajon mi a különbség a demokrácia és a diktatúra között. Sok esetben, számomra úgy tűnik, hogy a kettőt egymástól csak egy hajszál választja el. A demokráciában az a fontos, hogy közösen dolgozzunk meg a közösség elveiért, ugyanakkor egyéni céljainkat is elérjük. A diktatúrában hasonlóan fontos a közösség, sőt, annyira fontos, hogy a bele nem illő egyéneket ki is szórja magából.

Karinthy Frigyes magyar írónk így vélekedik a kettő közötti különbségről:

A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.

 

A diktatúra egyik eleme az erőszak. Míg a demokráciában szavakkal harcolunk, addig a diktatúrában ököllel teszik ugyanezt. Vagy tankkal.

Alapvetően a közösségépítés egy pozitív érdem, amelyre minden iskolában törekednek. Egy összedolgozó csapatot alkotni, melyben egy mélyen tisztelt tanár irányít? Minden pedagógus álma. De kérdés, hogy meddig egészséges a teambuilding. Mi az a pont, amikor átesik a ló túloldalára?

A filmben a tanár olyan praktikákat alkalmaz, amellyel elősegíti a közösségerő kialakítását és a tiszteletadás kinyilvánítását:

  • Ha a tanár belép az ajtón, fel kell állni.
  • Ha beszélni akar valaki, előbb fel kell állni.
  • Ritmusra, közös mozgásgyakorlatot végez az osztály.
  • A tanár buzdítja a diákokat egyéni ülésrenddel, melyben azok a tanulók, akik rossz jegyet kapnak, egy olyan tanuló mellé kényszerülnek ülni, akiknek jó jegyeik vannak, hogy segítsenek egymásnak.
  • Egyenruhát hordanak.
  • Közös szimbólumot találnak ki maguknak.
  • Saját weboldalt gyártanak.
  • Saját kézjelük van.

 

Gif: Tumblr
Gif: Tumblr

 

Alapvetően ezekkel mi a gond?

Semmi.

A Középsuli.hu szerkesztősége is megalakulásakor saját logót tervezett, nyilván saját honlapot készített, saját arculattal, akár kézjelünk is lehetne. Mégsem diktatórikus rendszerű a Középsuli.hu szerkesztői közössége.

A filmben is ezek hatására valóban kialakult a közösségi erő, ami hajtotta  a közösség tagjait. Valóban segítették egymást, együtt voltak, nemcsak a tanulásban, de megvédték egymást azok ellen, akik bántani akarták őket.

A Hullám nevű mozgalom elkezdett terjedni. Előbb az iskola falain belül, majd a város falain. Graffitivel felvázolták a város falaira a jelet, megjelölve a területeiket, kinyilvánítva létezésüket és terjeszkedésüket. Megtaláltuk a hajszálat. A fő probléma egy közösséggel, ha már annyira erős, hogy el akarja nyomni a többi közösséget, vagy az egyéniséget. A diktatúrában nem az egyéniség a fontos, hanem az egység és az az egy, aki uralkodik a közösség minden egyéne felett. Aki ellenáll, azt kiközösítik, bántják. Mindkét rendszerben, mind a demokráciában, mind a diktatúrában választási lehetőség van: csak éppen az előbbiben nem tartják gondnak, ha a választás nem egyezik meg a közösség érdekeivel, az utóbbiban viszont éppen súlyos probléma ez.

“Tulajdonképpen mindenem megvolt: ruhák, pénz, meg ilyesmi. De valamiért mindig unatkoztam. De az utóbbi napokat élveztem, mert már nem arról van szó, ki a legszebb, a legjobb vagy a legsikeresebb. A Hullám egyenlővé tett minket.”

 

“Eddig másokat csesztettem. Ha őszintén meggondolom, marhaság volt. Érdemesebb egy jó célért harcolni.”

 

“Ha mindenki megbízhat a másikban, sokkal messzebb jutunk. Én is visszaveszek az önzésemből.”

 

A tanár felolvassa a film végén a projekthéten szerzett élményekből írt beszámolók néhány mondatát. Megtudhatjuk, hogy a diákok valóban élvezték a projektet az összetartozás, a közösség pozitív ereje miatt, és azért, mert mindenki egyenlőnek számított a közösségen belül.

Ugyanakkor az is kiderül, hogy azok, akik egyéni döntésük alapján nem tartoztak a közösségbe, rosszabbul jártak, hiszen a Hullám elítélte mindazokat, akik nem értettek egyet a közösség elveivel. A közösségépítés önmagában egy demokratikus cél is, azonban a demokráciában az emberek önszántukból csatlakoznak egy-egy közösséghez, azonban nem más kárára, hanem egymás kisegítésére, kiegészítésére. Az alapelv hasonló, csak a megvalósítás döcögős kissé a diktatorikus rendszerben, ahol a vezető szava dönt, akiben, ha elhatalmasodik a hatalomvágy, jaj a közösségen kívül esőkre.

A kísérlet leállítása előtt az egyik diáktól elhangzik a filmben:

“De nem minden volt rossz a Hullámban.”

 

Számodra mi nem lehetett volna rossz egy ilyen közösségben?

A Hullám
Szerinted a Ti osztályotokban létrejöhetne egy "Hullám"?

 

Borítókép: Devianart.net

Felhasznált irodalom: Todd Strasser – A Hullám

Felhasznált filmadaptáció: Dennis Gansel filmje, A Hullám

Ha végeztél a cikkel, nézz bele a legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta