Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Verssorok, amiket a te életedből idéztek!

Verssorok, amiket a te életedből idéztek!

Az irodalom elvont, unalmas, nem életszerű, sosem jönne veled szemben az utcán. Íme, egy galériányi cáfolat az előző mondatra, mert ami időtlen-időkig érvényes, androidon is elfuthat.

Az alábbi galéria a modern kommunikáció köntösébe öltözteti a magyar irodalom gyöngyszemeit. A címek linkek a teljes művekre, melyeket érdemes szemügyre venni, ugyanis a képi humor – nem képes – teljesen fedni azt a mentális táplálékot, amit egy-egy vers önmagában rejthet.

Petőfi Sándor- Reszket a bokor, mert…

 

Az ismeretlen ismerős, aki rád ír Messengeren.

 

József Attila – Születésnapomra
(+/- e kávéházi szegleten)

Forrás: memegenerator

 Radnóti Miklós – Nem tudhatom

Forrás: memegenerator

Tóth Árpád – Álarcosan

 

Arany János – Családi kör

József Attila – Thomas Mann üdvözlése
“igy nem szökik rá hirtelen az éj”

Kosztolányi Dezső – Hajnali részegség

 

 

Lenne mit megbeszélni József Attilával- A Dunánál

Illyés Gyula – Óda a törvényhozóhoz
és aki elől egy “látta” pipa sem bújhat el: Babits Mihály – Jónás könyve

(-Ajaj, én visszaírnék neki.)

 Radnóti Miklós – Nem tudhatom
“Hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én”

Forrás: memegenerator

 

A humor vonzó könnyedségén átlépve arra kell figyelmesnek lenned, hogy amit olvasol a könyvekben, sokszor megegyezik azzal, amit belül átélsz.

Ha őszinteséget vársz: 

“nem bírok szavaitok labirintján
tévelyegni. Szeretem a nyugodt,
nyílegyenes, biztos utakat. ” (Dsida Jenő – Legyetek őszinték)

Ha kitörni vágysz:

“Ha mindig csak megértek,
hol maradok én?
Nem! nem! nem bírok már bolond
szövevényben lenni szál” (Szabó Lőrinc – Az Egy álmai)

Forrás: giphy

 

Ha fel próbálod dolgozni a gyászt:

“Ettelek volna meg!… Te vacsorádat
hoztad el – kértem én?
Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!”

Forrás: giphy

 

Ha szerelembe estél:

“Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!”

Forrás: giphy

 

Verssorok, amiket a te életedből idéztek!
Te képes vagy kiemelni egy versből, ami a te mindennapjaidra érvényes lehet?

Borítókép: istock