Spalovszky Csaba nem csupán középiskolai nyelvtanár, hanem nemzetközileg elismert, sokszoros világverseny győztes harcművész, aki kiérdemelte azt a megtiszteltetést, hogy a japán Yamada mester tanítványává fogadja. Ő maga is továbbadja tudását Torashin (Tigrisszív) Dojo japán harcművészeti klubjában. Csaba igazi elkötelezettje ennek a szigorú, de nagy belső szabadságot adó világnak. Beszélgettünk a test és a lélek összefonódásáról, a japán edzésmódszerek személyiségfejlesztő hatásáról és nem utolsósorban saját és tanítványai sikereiről.
- Több japán tradícionális küzdősporttal is foglalkozol. Tudnál pár szót mesélni erről?
13 éves koromtól foglalkozom tradicionális japán harcművészeti technikákkal. 7 nagyobb iskolában értem el fokozatot. Foglalkozom többek között a Sekiguchi Ryu Batto-Jutsu-val, ami a Tokugava sógunátus hivatalos kardvívó iskolája volt. Ebben az 500 éves kardvívó stílusban én lettem az első magyar vizsgázók egyike, 100 százalékos mestervizsgát tettem le. A japán Yamada nagymester személyes tanítványául fogadott, ami nagy megtiszteltetés. Én kezdeményeztem azt is, hogy ez a stílus egyáltalán megjelenjen Magyarországon. Európában Olaszországban, Szerbiában és Magyarországon van jelen most már az iskola. Sokáig ezt a stílust csak a legmagasabb rangban lévő szamurájok ismerték és tanulták, a 21. századig Japánon kívül nem is gyakorolták. A kardon kívül más tradicionális fegyverekkel is foglalkozom. Bottal, késsel, tőrrel, rövidkarddal. De a puszta kéz mint fegyver sem idegen tőlem, hiszen a fő irányvonalam a Ju-jutsu.
.
- Versenyzel, több stílusban is. Milyen eredményeket értél el?
2012-ben világbajnokásgot nyertem, 2014-ben két számban is Világkupa győztes lettem. Több nemzetközi bajnokságot nyertem. Ju-jutsu-ban, kempo-ban országos bajnok voltam. A versenyzést én inkább eszköznek látom, nem célnak. A versenyek megmérettetési lehetőséget nyújtanak, visszajelzést adnak, milyen az ember a mentális és a technikai felkészültsége. Ezen kívül jó találkozások, új emberi kapcsolatok születnek ezen alkalmakkor. A tanítványaimat sem versenysportolónak nevelem, de van köztük néhány, akik nagyon szépen teljesítenek különböző megmérettéseken. Van köztük világkupa győztes, vannak, akik országos és világbajnokságok érmesei.
- Említetted a tanítványaidat. Mit szeretnél átadni iskolád, a Torashin Dojo tanulóinak?
Én alapvetően a tradicionális Japán módszerek szerint nevelek, amit vegyítek a modern edzésmetodikával és a nyugati sportpszichológiai szemléletmóddal. Fontosnak tartom a diákjaim szellemi képzését is. Megkövetelem, hogy olvassanak, gondolkodjanak el bizonyos kérdésekről. A testi és a szellemi folyamatok összefüggése a legtöbbek számára érdekes módon nem nyilvánvaló. Észrevettem, hogy a módszerem nagyon erős prevenciós hatással bír. A káros szenvedélyek kordában tartását, a droghasználat megelőzését, az agresszió kontrollját mind segítik az edzések. Fejlődik a tanítványok önkontrollja, önismerete. Van olyan tanítványom, aki részképesség zavarral küzd, és neki is sokat segített az a módszer, amit én alkalmazok. Volt két szellemileg lassabban fejlődő tanítványom is, és az edzések összeszedettebbé, kognitív szempontból is gyorsabbá tették őket. Nálunk nagyon barátságos, elfogadó közeg vár mindenkit, ami magas teljesítményigénnyel párosul. Szóval nem egy jó kedélyű golfklub vagyunk, komolyan vesszük a munkát és egymás tiszteletét. (nevet )
- Milyen korosztályt tanítasz? Lányok is vannak a tanítványaid között?
Tanítunk kicsiket is, 12 éven aluliakat. Ebben egy olyan kolléga van a segítségemre, aki jól bánik ezzel a korosztállyal. Mivel én középiskolai tanárként alapvetően a kamaszokkal foglalkozom, nekem ebből a korosztályból vannak tanítványaim, de idősebbeket, egyetemistákat, felnőtteket is oktatok. Lányokat is edzek, ketten nyertek világversenyen is.
- Említetted, hogy tradícionális japán edzéstechnikával dolgozol. Mi ennek a különlegessége?
Az embereket általában megdöbbenti, hogy a testük és a szellemük milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz. Hallanak arról, hogy vannak pszichoszomatikus betegségek, de amikor valaki sportol, érdekes módon nem gondol arra, hogy a teste és a lelke kapcsolatban állnak egymással, hogy a testi folyamatok milyen értékben hatnak vissza a viselkedésre. Az edzések fontos eleme az etikett. Ez nem a szabályok majmolása miatt fontos, hanem azért, mert így olyasmiket tanulnak meg, amit másképpen nem lehet. Például amikor tartás gyakorlat van, akkor kénytelen rájönni arra a tanítvány, hogy a belsőszükséges ahhoz, hogy a testének valódi tartást legyen képes adni. Az is érdekes tapasztalat egy-egy gyakorlat során, hogy a légzés milyen szoros kapcsolatban van a belső nyugalommal.
“A világ alapvetően több, mint amit látunk belőle. Ennek a megélésére törekszünk harcművészként.”
Mit tanulhatsz a Tigrisszív Dojo-ban? A klubban, amely jelenleg a Shihan Pospischil Tamás elnöklete alatt álló Óbudai Jutsu Kai Kan SE tagjaként működik, több stílust is elsajátíthatnak az érdeklődők. A Zen Nihon Tai Jutsu Do több stílus összefoglaló neve. A Zen szó elmélyülést jelenti, Nihon pedig japánt, Tai-jutsu testtel végzet művészet, Do az út. A rendszer pontos fordítása és értelmezése: elmélyülés a japán testművészetek útján. A változó, több stílus szintéziséből kialakuló harcművészeti rendszer “fejlődik és fejlődésre ösztönöz, csak hagyományait tekintve mondható állandónak.”A Torashin Dojo-ban ezen kívül különböző kardforgatási technkákat is oktat a sensei. A Sekiguchi Ryu Batto-Jutsu-t is, ami a Togakava sógunátus hivatalos kardvívó iskolája volt. Ezen kívül egy komplex Ken-Jutsu rendszer is megjelenik az edzéseken.
