Hello Budapest! Dr. Kiss Róbert Richard és Esperes Bence köszöntötték a Juventus rádió reggeli műsorának hallgatóit. A két műsorvezető elég jó formában volt, 4 órán keresztül ontották magukból az izgalmas sztorikat. Azonban időnként becsúszott egy-egy nagyon rossz favicc is, amikért azonban becsülettel le is szedték egymástól a sarcot.
Mi kell ahhoz, hogy jól induljon a reggel? Az, hogy elhatározzuk, hogy szép lesz a napunk. Ha választani lehet, hogy boldogok legyünk aznap vagy sem, ki melyiket választaná? Szerintem nem is kérdés, ahogy dr. Kiss Róbert Richardnak sem volt az, hiszen az ő szájából hangzottak el ezek a “keleti bölcsességek”, amik Bence szerint csakis Nyíregyházáról jöhetnek.
Ki mit gyűjt? – volt a reggeli téma, ami igyekezett mozgásba hozni az ország lakosságát. Felhívták Tecát, akiról kiderült, hogy a kávés cukor a gyenge pontja. Mégpedig a szépen becsomagolt változat. Ma már az összes barátja ipari mennyiségben szállítja be neki a cukrokat a világ minden tájáról. Ricsi meg is ígérte neki, hogy Kazahsztánból hoz majd neki, ahova nemsokára elutazik. Arra azonban figyelni kell, hogy a gyűjtögetés ne váljon idővel krónikussá.
Richardnak van egy saját műsora is keddenként, a Juventus rádión, a Radio Tours, melyben hétről-hétre “elviszi” magával hallgatóit azokra a helyekre, ahol járt. Ez egyfajta “virtuális” utazás, amihez csak egy kis fantázia kell.
Ricsi azt monda, hogy nem keresi a veszélyt, de a kalandok állandóan megtalálják.
Hát van is miről mesélnie egy 169 országot bejárt embernek! Például Thaiföldön rengeteg horror múzeum van, amik nem olyan gagyik, hogy csak bemész halálra unod magad, aztán, köszi, ennyi volt?! A thai emberek megadják a módját a dolognak, mondjuk nem feltétlenül ezt kell alapul vennünk, mert kicsit más a hozzáállásuk az élethez és halálhoz.
Ricsi elmesélte, amikor elment egy ilyen múzeumba, és igazi hús-vér ember üldözte őket egy igazi láncfűrésszel, mint a texasi láncfűrészes. Bence azon kérdésére, hogy mi van, ha a tag elesik, és kettévágja magát, vagy valakit, tulajdonképpen az a válasz, hogy “Sorry Mr.!”. 🙂
Merthogy Thaiföldön két kifejezést ismernek, és használnak nagyon gyakran és jól.
No problem. és a Sorry Mr.!
Azért nem olyan vészes a helyzet, ez csak egy kitalált példa volt, de az tény, hogy másképp kezelik az elmúlást. Sokkal természetesebb számikra, mint az európai ember számára – mesélte el tapasztalatait Dr. Kiss Róbert Richard.
Múzeumok közül Ricsi egyik nagy kedvence a Flipper Múzeum volt, amire a magyarázat még gyerekkorában keresendő. Amikor Németországban nyaraltak a családdal, éjszaka kiszökött, hogy a hotel halljában flipperezhessen. Igazi rajongó volt, talán az egyik legnagyobb.
Amszterdam és Hollywood is büszkélkedik egy-egy “jól felszerelt” szexmúzeummal. Sőt, a hollandok még színházi előadást is kerekítettek a bemutató mellé. Így valóban sokkal interaktívabb. Ezzel szemben az amerikai változat sokkal szürreálisabb, a kiállított eszközök miatt, aminek a részleteibe nem ment bele Ricsi.
Párhuzamosan a sztorizás mellett, a rádió útjára indította a “Gyengédség nagykövetét” is, aki rendelésre elviszi annak a személynek az utolsó kocka csokit, akivel a legszívesebben megosztanánk. Csak telefonálni, üzenetzeni, vagy füst jelezni kell, és Fittikém máris robog szerettünkhöz az utolsó darab csokival!
kép: www.travelguideline.net, www.life.hu, budapest.reblog.hu, www.lacsiboltja.hu
