Korábbi cikkemben már olvashattatok jó néhány helyről, ahol a magyar szokásoktól eltérően, egészen másképp ünneplik a húsvétot. Azonban az érdekes húsvéti hagyományokat ezzel még közel sem merítettük ki! Lássuk a többit is!
A sózott tőkehal legyen rántva vagy tortillában, a spanyoloknál elengedhetetlen része egy igazi húsvéti menünek. Emellett, olyan édességeket is felszolgálnak, amik a végtelenséget szimbolizálják, ilyen például a fánk is, amit előszeretettel készítenek el dióval, mogyoróval vagy éppen brandybe áztatott aszalt szilvával.
A nyúl helyett, a róka hozza a tojást és az ajándékokat Vesztfáliában, így őt várják a gyerekek.
Hollandiában is nagy sikere van a tojáskeresésnek, akárcsak a bárányoknak. Sőt, még bárányalakú süteményeket is készítenek.
A nagy húsvéti lakomát tengeri halból készült levessel kezdik, majd báránnyal fojtatják az olaszok. Bárányalakú sütemények helyett pedig galambformájú édességeket fogyasztanak. Ez utóbbi szintén a végtelenséget szimbolizálja.
Németországból nemcsak a karácsonyi szokások terjedtek el, de jó néhány húsvéti legenda is. Egyesek szerint a nyúl legendája úgy alakult ki, hogy valaki félreértette a gyöngytyúk német szavát, és nyulat értett helyette. Nyilván ez a feltevés vitatott, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy a nyúl a termékenység szimbóluma. Szintén egy fura német hiedelem, hogy húsvét reggelén át kell nézni egy tojáson, és akkor meg lehet látni a tojásban a táncoló bárányt.
A tojás legendája germán területekről származik, még az ókorban a sírok mellett is találtak tojásokat. Az életet, a tisztaságot és a termékenységet szimbolizálta. Azt tartották, hogy a tojásnak mágikus hatalma van, és megőrzi a lelket egészen a feltámadásig.
Belgiumban a hajadonok tiszteletének tulajdonítanak nagy jelentőséget. Elmennek a helyi templomba, majd felelevenítik “Az ifjú hajadonok” legendáját. A történet szerint három lány úgy döntött, hogy lemond hiúságáról, és remetének áll. Saját templomot építettek, de az összeomlott. Ezt követően egy angyal szállt le hozzájuk egy tisztásra, hogy megmutassa nekik hová építkezzenek. A három lány így is tett, majd ott éltek tovább remeteként.
Görögországban úgy tartják, hogy, ha a tyúk nagypénteken tojja az első tojását, akkor az varázserejű.
Horvátországban tojásharccal múlatják az idejüket. A játék lényege, hogy koccintanak a tojással, majd akié a legtöbbször épp marad, az nyeri meg a versenyt.
A lengyelek, az angolokhoz hasonlóan, szintén híresek hatalmas vásáraikról. A körmenetel során pedig fűzfavesszővel csapkodják egymást, az újjászületés jelképeként.
Fotók: tumblr.com, diningwithoutlaws.com
