Középpontban a külföldi egyetemek
Izgalmas témában szervezett beszélgetést a SzóDa Műhely öt szakértő bevonásával . Arra keresték a választ, érdemes-e középiskola után külföldön továbbtanulni – kérdés nem maradt megválaszolatlanul.
A Czuczor utcai Antall József Tudásközpontban körbe rendezett székek, pogácsa és családias légkör várták az érkezőket. A három fiatal szervező, Kallós Viola, Benedek Gyuri és Coates Ádám játékos feladatokkal indította az estet: a jelen lévő fiataloknak keresniük kellett egy párt, akivel két percben megvitathatták a külföldi továbbtanulás mellett és ellen szóló érveket.
Már ez a rövid játék is jelezte, egy témát minden oldalról meg kell vizsgálni, és itt mindenki véleménye számít, álljon akárhogy is a kérdéshez. A legtöbb érdeklődő bakancslistáján természetesen szerepel az idegenben való tanulás. Daniella Angliába készül érettségi után, igaz, addig még van pár éve, viszont a nyelvtanulást jóval hamarabb el kell kezdenie. Kriszti középiskola után a BME-re szeretne felvételizni, azt elvégezve viszont egy külföldi műszaki egyetem a cél.
A kamaszok közt felfedeztem egy ismerős arcot: Betti pár hónapja jelentkezett saját gyártású sorozatunkba szereplőnek, s bár nem ő lett a szerencsés nyertes, ez nem szegte kedvét.
– Színésznő szeretnék lenni, és három amerikai egyetemet is megjelöltem – meséli a céltudatos tinédzser, aki oldalunkon olvasott a SzóDa Műhely eseményéről. – Ezen kívül a másik vágyam, hogy énekesnő legyek.
Nagy meglepetésemre olyan is akadt, aki elutasította a külföldi egyetemen tanulás ötletét. A következő feladat során már a kis csoport összes tagja előtt mondhattuk el: mennénk, vagy maradnánk, s ha igen,miért?
– Nehéz kiismerni magunkat egy idegen kultúrában, ami nagy kihívást jelent” – kezdte Viola.
– Hogy mik a külföldön való tanulás előnyei? Önállóság, nyelvtanulás, remek karrierlehetőségek – sorolja Betti.
– Aki külföldre megy tanulni, végleg elszakad a hazájától, amihez gyerekkori emlékei kötik – ült bele egy lány a kontra-székbe.
– De külföldön is alapíthat családot – érkezett máris megállapítására a válasz egy másik fiataltól.
– Az így született gyerekek viszont gyökértelennek érezhetik magukat – így az újabb ellenérv.
– Én is kétnemzetiségű vagyok, mégsem jelent ez problémát – felelte egy lány.
Gyuri szerint az országnak nagy veszteség, ha külföldre költöznek a tehetséges ifjak, ugyanakkor érdemes megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Ádám nem telepedne le a határon túl, ettől függetlenül „világot látni jó”. Az érvelést Viola zárta:
– Habár nehézségeket okozhat, hogy idegenként lentebbről indulunk a ranglétrán, ez változhat. Érdemes tenni érte, vagy legalább megpróbálni.
„Nyelvtudás nélkül utaztam ki, két évig maradtam”
A játékos bevezető után következtek a szakértőkkel való beszélgetések, akik öt asztalnál várták a kíváncsiakat.
Fülep Ágnes a KÜMA-t (Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Egyesülete) képviselte.
– Szervezetünk 2012 óta működik, de már közel kétszáz tagot számlál. Kilenc országban vagyunk jelen, mint például Hollandia vagy Ausztria. Az előadásainkra azért érdemes ellátogatni, mert mások mondják el a külföldön szerzett tapasztalataikat. Nemrég pedig a brain drain-ről (az értelmiségiek másik országba való csábítása – a szerk.) tartottunk két napos konferenciát.
A KÜMA-hoz forduló fiatalok mentort választhatnak aszerint, hol szeretnének továbbtanulni. A felvételi követelmények országonként eltérnek.
– Az egyik legnépszerűbbek célpont az Egyesült Királyság. Londonban kéthetente vannak rendezvények az ott tanuló magyar diákoknak, ami nagyon összekovácsolta őket.
Ágnes egyébként Észak-Olaszországban tanult.
– Eredetileg egy évre utaztam ki, ráadásul úgy, hogy nem beszéltem a nyelvet. Ennek ellenére két évig maradtam. Az olasz felsőoktatás merőben más, mint a magyar: a tanárok játékos, tömbösített órákat tartanak, s olykor kutatóközpontok munkatársai látogattak el hozzánk. Nemcsak ez szól a külföldi tanulás mellett, hanem az is, hogy általa könnyebb munkát találni.
A KÜMA a munkakeresésben is segít: a külföldről hazatért fiatalok hazai és nemzetközi partnercégeiknél is elhelyezkedhetnek. Olyan nagy vállalatokkal működnek együtt, mint az Unilever vagy a PwC.
Teknősmentés Törökországban
Ágneshez hasonlóan Olaszországban töltött el hosszabb időt Tarján Enikő is, ám ő tanulás helyett önkénteskedett, ma pedig az Erasmus+ Ifjúsági Program munkatársa.
– Eredetileg Franciaországba készültem, de mivel ott hatalmas volt a túljelentkezés, ezért végül nem oda, hanem Firenzébe mehettem – meséli. – Az önkormányzat ifjúsági irodájában segítettem, többek között gyerekeket táboroztattam és a menekülteknek szerveztem programokat: olasz nyelvórát, önismereti játékot. Napi hat órát dolgoztam (egytől hétig) hat másik fiatallal, akik közül egy sem volt magyar. Szándékosan így helyeztek el minket.
Az Erasmus+ az Európai Unió 2014 és 2020 közt futó oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja. Ezen program része az EVS, azaz a külföldi önkénteskedés is.
– Az utazást, az étkezést és a biztosítást is az Unió állja – avat be a részletekbe Enikő. – Ha esetleg attól félnél, honvágyad lesz, akkor sem kell aggódnod, mert fél évre, vagy akár két hónapra is kimehetsz. Azonban mindenki csupán egyszer lehet önkéntes az EVS-sel, 17 és 30 éves kora közt. A fiatalok rengeteg feladat közül választhatnak: ez lehet szociális jellegű, például idősek otthonában; önkénteskedhetnek sporteseményeken, sőt, teknősöket is menthetnek Törökországban!
A segíteni vágyóknak attól sem kell tartaniuk, hogy átverés áldozataivá válnak: a program meghatározza, hogy mennyit dolgozhatnak egy nap (hat óra), s a hét két egymást követő napja szabadnap. Érkezést követően mentor segíti a beilleszkedést. Ha mindezek ellenére mégsem éreznéd jól magad, bármikor hazajöhetsz.
– Az EVS programját azoknak ajánlom, akiknek még nincs tervük az életben, illetve olyanoknak, akiknek egyébként nincs lehetőségük világot látni. Választhattok terület illetve a feladat típusa szerint is. Bár az önkénteskedés nem a tanulásról szól, a nyelvtudásod biztosan fejlődni fog.
S – bár ezt Enikő nem teszi hozzá – emberségességről is sokat megtudhatsz.
Ahol Oxford és Cambridge sem marad álom
Az önkénteskedéssel szemben az Engame Akadémiánál a tanulás áll a középpontban. Az oktatás más, mint a hazai középiskolákban. A külföldi egyetemekre való felvételire készít fel. A beszélgetésen az intézmény vezetője, Lévai Balázs is készségesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire.
– Az Engame Akadémiára járók egy négy éves képzésen vesznek részt. Az első három év (Freshman, Sophomore, Junior Year) heti négy-öt órás elfoglaltságot jelent, a negyedik év (Senior) ennél rugalmasabb, igazodik a diákokhoz. Nagy örömünkre eddig minden tanítványunkat felvették a célegyetemre. Ehhez hozzásegítette őket az is, hogy az első három év végén különböző projektfekadatokat kellett elvégezniük. Maguk dönthették el, mit csinálnak. Rendkívül kreatív munkák születtek: volt, aki 10-12 éves gyerekeknek szervezett tábort, míg más lefilmezte egy hátrányos helyzetű család életét.
Az Engame Akadémiára járók három programba felvételizhetnek: a UK track-et választók az Egyesült Királyság intézményeibe jelentkezhetnek; a US track az Egyesült Államok egyetemeire való felvételt segíti. A legnagyobb kihívást az Oxbridge track iskolái jelentik. Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemre csak a legkiválóbbak kerülhetnek be.
– A mi diákjainknak ez is sikerült. Persze nem volt elegendő az ötös bizonyítvány: egyikük a Nemzetközi Diákolimpián ért el kiváló eredményt fizikából, de az OKTV 1-3. helyezettjei is nagyobb eséllyel indulnak.
Balázs – a leendő orvosok kivételével – mindenkinek jó szívvel ajánlja a külföldi képzéseket.
– Teljesen mást kapnak, mint a hazai intézményekben – mondja.
Az életre nevelnek
Az est során olyan fiatalokkal is lehetőségünk nyílt beszélgetni, akik maguk is külföldi egyetemeken tanultak. Lendvai Lilla, a Supermarket Gallery alapítója Londonban töltött három évet.
– Az esztétika szak elvégzése után utaztam ki. Bár értek megpróbáltatások, én azt mondom, nem szabad rögtön feladni. Külföldön meglepetésként ért, milyen nagy precizitást várnak el az embertől – ez a hazai iskolákban nem jellemző. Ezen kívül csoportos projektmunkákban kell részt venni, ami szintén újdonság a magyaroknak. Az oktatás életszagúbb: a képzéseken meg is értetik, amit olvastatnak viták, prezentációk segítségével. Ne féljetek attól, hogy nem találjátok majd a helyeteket idegenben: higgyétek el, a többi diák is ugyanabban a cipőben jár. Nekünk rögtön az első héten csoportmunkában kellett részt venni, így garantáltan mindenki megismerte a másikat.
E. Kovács András, a CollegeUp alapítója egy amerikai egyetemen tanulhatott egy évet.
– Huszonkét évesen, ösztöndíjjal jutottam ki, miután elvégeztem az ELTE-t. Nagyon hasznos volt számomra ez az egy év, egyáltalán nem bántam meg, hogy belevágtam, még a folyamatos vizsgaidőszak ellenére sem. A külföldön való tanulást azoknak a fiataloknak ajánlom figyelmébe, akik önállóak, s érdeklődőek, nyitottak a világra. Viszont a jelentkezést megelőzően nem árt legalább egy évet készülni a felvételire – tanácsolja.
A döntés a te kezedben van
A SzóDa Műhely nemcsak beszélgetéseket, hanem kommunikációs és pályaorientációs tréningeket, félévente egyszer pedig vitanapokat és céglátogatásokat is szervez a fiataloknak, hogy felkészítse őket az életre. A kamaszok rengeteg kérdéssel fordulnak hozzájuk, ám nekik nem az a céljuk, hogy konkrét választ adjanak, hanem ennél sokkal többet: gondolkodásmódot, aminek segítségével aztán a fiatalok maguk felelhetik meg kérdéseiket. Igyekeznek mindig aktuális témákat kijelölni, így esett a választásuk a külföldön való tanulásra, korábban pedig a női egyenjogúság kérdésére.
A beszélgetés végén Benedek Gyuri és Coates Ádám is megosztotta velem külföldön szerzett tapasztalatait.
– Lengyelországba jutottam ki az EVS által, ahol színjátszókört szerveztem gyerekeknek, középiskolásoknak és egyetemistáknak. Ezen kívül Spanyolországban és Portugáliában is fél évet töltöttem. Fontosnak tartom az idegen kultúrák megismerését. Persze a honvággyal számolni kell, és beilleszkedési nehézségek is adódhatnak – vallja Gyuri.
– Én Londonban dolgoztam, többek között a McDonald’sban és egy szushibárban is, ahol másfél év alatt sikerült vezető pozícióba kerülnöm. Rengeteget nőtt a tűrőképességem és az egész gondolkodásmódom megváltozott. Tehát csak ajánlani tudom a külföldi képzést vagy munkavállalást. Nem gond, ha valaki csúszik miatta a hazai egyetemen, mert igen sokat ad a külföldön töltött idő. Én mégsem akartam kint maradni.
A SzóDa Műhely beszélgetésének sem az volt a célja, hogy örökre „kiüldözze” a fiatalokat, hanem hogy tanuljanak, szélesedjen a látókörük, világot lássanak, élményekkel gazdagodjanak, s kint szerzett tapasztalataikat akár Magyarországon is kamatoztassák.
Szerző: Fekete Fanni
Fotók: Fekete Fanni, SzóDa Műhely
Ha szeretnél még többet megtudni…
SzóDa Műhely – https://www.facebook.com/szodamuhely/?fref=ts
KÜMA – http://www.kuma.hu/
Erasmus+ Ifjúsági Iroda – http://www.eplusifjusag.hu/
Engame Akadémia – https://www.google.hu/search?q=engame+akad%C3%A9mia&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=Dj1xVvCJOoHPsgHP-LeQCw
Supermarket Gallery – https://www.facebook.com/supermarketgallery/?fref=ts
