Barbi, Bende, Berci és Olivér, a Középsuli-sorozatunk négy szereplője volt dr. Kiss Róbert Richárd vendége a Juventus rádió JuventusTours című műsorában, amelyben a heti téma az osztálykirándulás volt. A műsorvezető ezen témán belül faggatta a gyerkőcöket, a sorozat szereplőit akik szívesen meséltek kirándulós kalandjaikról.
Mostanában hova mennek az osztályok, amikor az osztálykirándulásra kerül a sor?
Olivér: A mi korosztályunk az a Balatonra és környékére megy leginkább, mert ott vannak a bulik, lányok, vízpart. Ha úgy adódott, hogy meg lehetett szavazni, hogy hova, akkor igazából egy volt a fontos: vízpart legyen. A többi meg kit érdekel?!
Akkor az nem annyira gyakori, hogy Észak-Afrikába menjen el az osztály?
Bende: Annyira nem gyakori. Habár a mi sulinknál volt egy szerződés, miszerint Görögországba ment el a mindenkori kilencedik osztály gólyatáborba, de sajnos éppen akkor szűnt meg ez a lehetőség, amikor mi kezdtük a kilencedik osztályt, szóval pont lemaradtunk róla.
Mi volt a legizgalmasabb élményetek az osztálykirándulásokon?
Olivér: Én még ilyen nagyon pici koromban éltem meg a legizgisebbet. Az alsós tanítónénik nagyon jófejek voltak, és ilyen egyhetes kirándulásokra vittek minket, és nemcsak egyedül mentünk mi, diákok, hanem az egész családot hívták. Egy ilyen hatalmas banzáj kerekedett ki ezekből, minden gyereknek ott volt anyu, apu, kistesó. Sokfelé mentünk, sokszínű programok voltak. Nekem azok a kirándulások voltak a legmeghatározóbbak.
Bende: Talán már felsős voltam általánosban, és egyszer elmentünk kirándulni, ötödikesek-hatodikosok lehettünk, és az volt a legnagyobb dolog, hogy mi energiaitalt ittunk. Ezt nagy titokban kellett tartani az osztályfőnök előtt. Utólag visszagondolva ez vicces, már röhögök rajta én is, de akkoriban annyira menőnek tartottuk.
Barbi: Nekem hatodik-hetedik osztályban volt körülbelül, akkor mentünk el Egerbe megnézni a várat, aztán strandolni, de a várnézegetésből annyi lett, hogy leültünk oda a bejárathoz, tiszta fáradtak voltunk, vártuk, hogy az osztályfőnök megvegye a jegyeket. Ránk nézett az osztályfőnök, és kérdezte, hogy megszeretnénk-e nézni a várat. Mondtuk egyhangúan, hogy nem, és akkor mondta, hogy irány a strand. Kedves volt tőle.
Berci: Nekem negyedik-ötödikben volt, mi is az egri várba mentünk el, az egyik ismerősömmel nagyon kíváncsiak voltunk, hogy az ágyúkat hova állították, és honnan lőttek velük a várból. Meg akartuk nézni a helyet, eljátszani az akkori eseményeket. Leváltunk a csoportból, és eltévedtünk a várban, órákig kerestük, hogy hol vannak a többiek, pedig ők már régen befejezték a túrát.
Olivér, te gonosz vagy az osztálykirándulásokon is?
Olivér: Alapjáraton nem vagyok gonosz, rossznak rossz vagyok, de nem vagyok gonosz. Az osztálykirándulások tipikusan arról szólnak, hogy egy jó közösséggel elmegy az ember vakációzni, mondhatni a családjával. Egy vakáción pedig miért lenne gonosz az ember azokkal, akiket szeret?!
Bende, te pedig macsót játszol, te milyen vagy egy osztálykiránduláson?
Bende: Nem igazán vagyok macsó a kirándulásokon, a nagy arcból próbálok visszavenni persze.
Milyen az ellátás a kaja terén?
Olivér: Ezt általában osztályközössége válogatja. Nálunk ez mindig osztálypénzből volt megoldva, vagy be kellett fizetni külön. Mindig félpanzióval működött, mindig kaptunk kaját, de azért mi is eljártunk a boltba, és vettünk egy kis nasit.
Az osztálykirándulás manapság már csak az ivászatról szól?
Olivér: Hogy az ivászatról szól-e? Ma vagyok 17 éves, én ilyet még nem mondhatok, de benne van az is, de az már csak egy kiegészítő ága a dolognak. Alapjáraton nemcsak arról szól, hanem másról is.
Vannak kötelező tanulmányi programok, múzeumok stb.?
Bende: Sajnos vannak. Az osztálykirándulás hivatalosan erről szól, hogy megnézzük a helyi múzeumokat például, de ez már a mi korosztályunkat nem érdekli. Inkább csak fürdenénk egy hétig a Balatonban, ahelyett, hogy a suliban lennénk.
Olivér: Néha egyébként jó, ha vannak ilyenek. Egy töridolgozatnál mocskosul jól jöhetnek ezek a kis érdekességek, mert mégsem csak az iskolapadban tolják bele az ember fejébe az okosságot. Azért érzi az ember, hogy nyaral, de azért tanul is.
Barbi, mennyire áll közel hozzád a szereped?
Barbi: Az új lány szerepe, a kis szerény, csöndes, megcsinálom más háziját stílus abszolút távol áll tőlem, még házit sem csinálok. Egyébként egy nagyon hálás szerep, mert még nagyon sok dolog kiforrhat belőle.
Berci, te tényleg tanulmányi versenyeket nyersz?
Berci: Nem. Megmondom őszintén, hatodikos korom óta nem vagyok négyesnél jobb tanuló.
Mennyire engedik el magukat a tanárok az osztálykirándulásokon?
Berci: A mi osztályfőnökünk nagyon laza tud lenni, néha egy jó haveri viszony tud kialakulni ilyenkor, és ennek nagyon örülünk.
Később visszaáll normálisra?
Barbi: Habár feloldódik az osztálykirándulásokon, de attól függetlenül, ha valami rosszat csinálunk, akkor megkapjuk a kellő szidást a suliban persze.
