Ezt nézed:  / Pszicho, szex / 17 dolog, amit nem tudtál a csókolózásról

17 dolog, amit nem tudtál a csókolózásról

A csókolózás az egyik legjobb dolog, amit az ember kezdhet a szájával. Persze ketten kellenek hozzá, de még nagyszerűbb a dologban, hogy így rögtön kettő ember lophat magának boldog pillanatokat vele. Kellemes érzés, rengeteg boldogsághormont termel, és állítólag még fogyaszt is, úgyhogy valóban minden érv amellett szól, hogy csókolózz sokat. Most hoztunk néhány igazán érdekes dolgot, amit biztosan nem tudtál erről a nagyszerű elfoglaltságról.

Nem mi vagyunk az egyetlen faj, akik csókolóznak, ugyanis az emberszabású majmok is mutatnak a csókolózáshoz hasonló viselkedést. Hogy kifejezzék izgalmukat, szeretetüket, összeérintik az ajkaikat, de békülési szándékukat is hasonlóan jelzik.

A tudósok nem biztosak abban, hogy miért is csókolóznak az emberek, de egyesek úgy vélik, a dolog a korábbi táplálási szokásokhoz köthető. Bizonyos kultúrákban a csecsemők, előre megrágott ételt kaptak a szüleik szájából, ami egy szeretetteljes dolog, így az ajkak összeérintését ezzel az érzéssel kapcsolták össze. Egy másik elmélet szerint a szeretett ember arcának illatához köthető a dolog, mert egyes kultúrákban ez a másik felismerésére szolgált.

Vaughn Bryant antropológus szerint a csókolózás a tanult viselkedésformák egyike.

Feltehetően a hódítások után, a római hadsereg több olyan kultúrába is “bevezette” ezt a szokást, ahol addig nem csókolóztak az emberek, később pedig az európai felfedezők vitték még messzebbre a csókolózást.

Egy korszakalkotó tanulmány alapján derült ki, hogy a nők jobban vonzódnak az olyan férfiakhoz, akiknek a genetikai állománya különbözik a sajátjuktól, ezt pedig az illat alapján döntik el. Wedekind erre irányuló izzadt póló néven ismert kísérlete is ezt volt hivatott bizonyítani, mégpedig úgy, hogy a kísérletben résztvevő férfiakat arra kérték, mielőtt belevágnak a dologba, zuhanyozzanak le, így az illatuk nagyon gyenge volt.

A legkorábbi írásos utalás a csókra időszámításunk előtt 1000-2000 évről származik, Észak-Indiából.

A szerelem egyfajta drog, vagy ha úgy tetszik gyógyszer a szervezet számára, ugyanis a csók által dopamin jut a szervezetbe, ami egyfajta boldogsághormon, és arra is magyarázatot ad, hogy valaki újjal csókolózni miért vált ki jó érzést belőlünk.

tumblr_m7qqjrsIGB1ra9yu4o1_500_large

Egyébként, ha kevés dopamin jut a szervezetbe, az okozhat akár étvágytalanságot, álmatlanságot is, szóval ezt elkerülendő is megéri minél többet csókolózni a párunkkal.

Azért mondják, hogy a dopamin egyfajta drogként hat a szervezetre, mert az agy ventrális tegmentális területén termelődik, és ez az a része az agynak, amelyre az olyan addiktív szerek, mint például a kokain is hatással vannak.

Wendy Hill, a pennsylvaniai Lafayette College neurológusa szerint, a férfiaknál a szenvedélyes csók segíti elő az oxitocin nevű hormon termelődését, amely segít kialakítani a másik féllel szembeni kötődést.

A csókolózás azért annyira izgató, mert százszor annyi idegvégződés van nyelvünkben, mint az ujjbegyekben. Még a nemi szervekben sincs ennyi érzőideg.

Az emberek kétharmada jobbra fordítja a fejét csókolózás közben, és ez szintén a csecsemőkori viselkedésformákra vezethető vissza.

A nők sokkal jobban figyelnek arra, hogy a másik félnek milyen a lehelete, vagy a fogai, mint a férfiak. Szóval srácok, ne felejtsetek el fogat mosni randi előtt, de ha siettek egy rágó mindig jól jöhet. 😉

A férfiak azért is kedvelik a csókokat, mert nyálukkal a libidót növelő tesztoszteront adnak át a nő szájába.

Egy milliliter nyál mintegy 100,000,000 különböző baktériumot tartalmazhat.

Általában csak a második randin csókolózunk először a partnerünkkel.

Csókolózás közben körülbelül 34 arcizmot mozgatunk meg egyszerre.

A testnek tehát szinte minden szempontból jót tesz a csókolózás, és a léleknek sem jön rosszul egy kis boldogsághormon, szóval, aki teheti, most rögtön csókolja meg a párját, vagy legalább mutassa meg neki ezt a cikket, hátha kedve támad egy kis nyálcserére.

Fotók: elitedaily.com, widehdwalls.com