Hogy lenne már a felnőtt élet szívás? Hiszen bármit megtehetnek, senki nem tilthat meg nekik semmit, nem kell iskolába menniük és szabadok, mint a madár. Na, ez majdnem igaz is, de vannak olyan dolgok, amik miatt ők meg szívesebben lennének újra gyerekek.
Én úgy gondolom, a legjobb dolguk a kisbabáknak van. Anyu és apu megetetnek, felöltöztetnek, megfürdetnek, tisztába tesznek. A te dolgod csak annyi, hogy elfogadd az ételt, aludj és játssz. Amikor ennek vége, a gyerekek szembesülnek a szabályokkal, a korlátokkal, amiket a szüleik és az iskola állít eléjük. Azt kívánják, bárcsak már felnőttek lennének – és amikor ez bekövetkezik, visszasírják a múltat. A tinikorban és a felnőttkorban is van szívás dögivel, most utóbbit vizsgáljuk meg.
Dolgozni kell. Mindig.
Gimisként vagy egyetemistaként is dolgozhatsz, de valószínűleg nem kell, mert eltartanak a szüleid, akár zsebpénzt is adhatnak. A felnőtteknek muszáj pénzt keresniük, hogy tudjanak mit enni, legyen hol lakniuk, ne nélkülözzön a gyerekük, stb. A suli is kötelező, de ha kihagysz 1-2 napot, semmi nem történik. Ha a munkából lógsz, akár ki is rúghatnak, ha meg betegség miatt vagy távol, kapsz fizut – de jóval kevesebbet.
Nagy a felelősség, néha túl nagy is.
Igen, tényleg sok dolgot megtehetnek a felnőttek, többet, mint a gyerekek, na de milyen áron? Bármit is tesznek, aziránt ők tartoznak felelősséggel. Ezért nem is tesznek meg mindent… a lehetőség megvan, de mégsem teszik? Mi van? Na, majd rájössz…
Nem bújhatnak ki a házimunka alól.
Lehet, hogy neked nem is kell otthon segíteni, vagy kell, de simán ellóghatod, ha kicsit tovább maradsz a különórán vagy azt mondod, tanulnod kell a holnapi témazáróra. Egy felnőttnek azonban muszáj megcsinálnia. El kell mosogatnia, főznie kell, porszívóznia, mert senki nem fogja helyette elvégezni.
Kevesebb szabadidő, olykor szinte nulla.
A mai diákokra is rájár a rúd ilyen szempontból. Gyakran bent vannak délután 3-ig a suliban, hazautaznak, tanulniuk kell másnapra és csak 6-7 óra alvásra van idejük. Ha a felnőtt ember munkája nem olyan, hogy hazaviszi a “házit”, akkor neki ezzel nem kell bajlódnia. DE! Akár 5-6 órakor érhet haza, akkor még össze kell dobnia valami kaját (nem csak vacsira, hanem holnapra is), mosogatni sem ártana, ha meg kicsi gyereke van, akkor tényleg szinte nullára csökkenhet a magára fordított ideje. Na és mikor találkozik a barátaival? Ööö…
Mindent egyedül kell elintéznie.
A gyereknek segíthetnek a háziban, csinálhatnak neki tízórait, beírathatják szakkörökre, megszervezhetik a szülinapi buliját. A felnőttek azonban egyedül fizetik a számlákat, egyedül mennek ügyet intézni a bankba, egyedül szerelik a gyerek tönkrement játékát… Persze, ettől csak még önállóbbak lesznek, de azért na, néha jó lenne hátradőlni és nézni, hogy intézi más a dolgokat.
