Amióta létezik a világháló, azóta tevékenykednek az internetes bűnözők is. Az egyik leggyakoribb bűncselekmény az adathalászat. Ezzel a felhasználók adatait, jelszavait, azonosítóit és titkosított kódjait próbálják kicsalni.
Habár a hitelintézetek, telekommunikációs cégek, közműszolgáltatók fejlett rendszereket vetnek be a csalókkal szemben, és a tudomásukra jutott gyanús esetekben figyelmeztetik az ügyfeleiket, a támadások kivédésében fontos, hogy mindenki körültekintően kezelje adatait.
https://www.youtube.com/watch?v=nInQwvT4AfI
Mikor gyanakodjunk? Mire figyeljünk? Hogyan tudjuk megvédeni magunkat?
- azonnali választ sürgető üzenetnél legyünk körültekintőek: a siettetéssel a bűnözők azt akarják elérni, hogy hibát kövessünk el.
- bankszámlaadatokat, PIN-kódokat, jelszavakat soha ne adjunk ki: ilyen adatokat egyik bank sem kér el e-mailen vagy telefonon
- ne válaszoljunk helytelen magyarsággal, hibás nyelvtannal megírt vagy nem cégnévre végződő levelekre
- mindig ellenőrizzük, hogy milyen cím jelenik meg a böngészősávban; hagyjuk el az oldalt, ha a szokásostól eltértő címet látunk
- ellenőrizzük, hogy az adatbekérő oldalt valóban a szolgáltatónk üzemelteti-e
- ne dőljünk be a váratlan, nagy összegű nyereményeknek
- közösségimédia-oldalakon ne osszunk meg személyes adatokat
- gyanús levelek esetén az adathalászatnak tűnő leveleket azonnal töröljük, csatolmányokat ne nyissunk meg, a levélre található linkre ne kattintsunk
- csak biztonságos internetes webhelyen fizessünk
- gyanús kísérlet esetén keressük meg bankunkat
- ha csalást észlelünk, azonnal értesítsük a hatóságokat
A Középsuli sorozat szereplője mesélt nemrégen egy esetről az egyik kérdezz-felelek videóban, amikor ő is gyanús e-mailt kapott, amiről kiderült, hogy adathalászlevél volt:
https://www.youtube.com/watch?v=_B3P34JsBAU&t=