Magyarország tele van filmekkel! Bármerre utazunk az országban, szinte nincs olyan hely, ahol ne lenne valamiféle filmes, filmforgatási emlék. Érdekelnek a filmek és azok világa? Van egy jó hírünk! A hazai filmturizmus életre kelt!
Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy milyen az adott film fogadtatása, ahogyan attól is függ, hogy egy-egy itthoni vagy nemzetközi filmsztár milyen mértékben tette ismertté azt a bizonyos helyet, ahol a filmet forgatták. Ahol emlékezetes jelenetet rögzítettek, szinte bizonyos, hogy hamarosan kultikus zarándokhellyé válik! Ilyen lehet egy épület, park, utca, vagy bármilyen köztér, netán egy hangulatos étterem, vagy akár a sarki kávézó terasza.
Sorozatunk első részében a magyar filmtörténet klasszikus forgatási helyéhez és közvetlen környezetéhez adunk egy kedvcsináló utazási tippet.
Helyszín: Fót és Dunakeszi
Filmek: A kis Valentino (1979) Sacra Corona (2001), A Hídember (2002) Sorstalanság (2005) Kossuthkifli (2015) Kincsem (2017)
A Pest megyei Fót, a Mafilm filmstúdiójáról is híres.
A 70-es évek elejétől működő telephelyen számtalan magyar és külföldi játékfilm készült. A belső műtermeken kívül, a stúdió önálló külső díszletegységekkel is dicsekedhet, ahol különféle történelmi korok kulisszái vannak megépítve. Az elmúlt évtizedekben például itt készült a Sacra Corona, vagy A Hídember című film is. De számtalan nemzetközi alkotás készítése is ide köthető. Az ismertebbek közül említést érdemel, a Nicholas Cage főszereplésével forgatott Boszorkányvadászat (2011), vagy a Gérard Depardieu nevével fémjelzett Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát (2012) vígjáték – a film London díszletét ábrázolja a főkép.
Fotó: Várdíszlet a Boszorkányvadászat című filmben/ Basa Balázs
A közelmúltból érdemes megjegyezni Denis Villeneuve szuperprodukcióját a Szárnyas fejvadász 2049 (2017) filmet, amelyhez itt épült meg a cselekmény végén látható vízi erőmű jelenethez egy hatalmas kültéri medence. 2019-ben pedig a Netflix legújabb szenzációja a Vaják (2019) fantáziasorozathoz vettek itt fel számos kültéri jelenetet. Bár a stúdió jelenleg még nem látogatható, van remény, hogy hamarosan létrejön egy filmturisztikai látogatóközpont, és ezzel a nagyközönség számára is betekintés nyílik a magyar filmgyártás legrégebbi fellegvárába.
Fotó: Faludíszlet a Vaják sorozatban/ Basa Balázs
Ugyanakkor nemcsak a fóti műtermekben lehet errefelé filmes emlékek után kutatni.
A helyi Károlyi-kastélyban például szintén sok filmhez forgattak jeleneteket. Rudolf Péter pár évvel ezelőtt készült történelmi kosztümös televíziós sorozatában a Kossuhtkifliben is felbukkant. De Fóton forgott Jeles András legendás filmjének A kis Valentinónak is jó néhány jelenete.
A településtől alig néhány km-re találjuk az Alagi majort, ahol a lovaspályának szintén komoly kötődése van a magyar filmvilághoz.
A Dunakeszihez tartozó területen a 19.század végén jött létre a Magyar Lovas Egylet, melynek első elnöke maga gróf Széchenyi István volt. Az elmúlt több mint száz év alatt, megannyi derbit tartottak itt. Így szinte adta magát a hely, hogy Herendi Gábor, aki az elmúlt évek legnézettebb magyar filmjének, a Kincsemnek volt a rendezője, itt hozza létre a filmhez tartozó galoppversenyek kulisszáját. A város közvetett filmes kapcsolata az is, hogy egykor a dunakeszi Wiedermann Pékségben dolgozott Nobel-díjas írónk: Kertész Imre, akinek ismert regényét a Sorstalanságot többek között, a már említett fóti stúdióban készítette el Koltai Lajos.
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Szerző: Basa Balázs