Filmes helyszínfelfedezős utunkat ezúttal a Felvidéken folytatjuk. A magyar film aranykorának nevezett időszakban, a 60-as évek elejétől kezdve, számos nevezetes és klasszikus alkotás megvalósítása ide köthető.
Helyszín: Alsókomárnok, Bártfa, Besztercebánya, Cseszte, Kistapolcsány, Lőcse, Podolin, Pozsony, Selmecbánya, Szepeshely, Szepesszombat, Szepesváralja, Zsibritó,
Filmek: Szent Péter esernyője (1958) Egy magyar nábob (1966) Kárpáthy Zoltán (1966) Szindbád (1971) A fekete város (1971)
Ilyen például a Mikszáth-regényből elkészített Szent Péter esernyője, ami valójában egy csehszlovák-magyar koprodukció volt. A film cselekménye az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918) játszódik, a főszereplő Törőcsik Mari mellett Psota Irén, Pécsi Sándor és Rajz János is feltűnik. A történet irodalmi helyszíne a szláv hangzású Glogova, egy fiktív, kitalált település, melyet a játékfilmben leginkább a Korponai járásban fekvő Zsibritó alakított. A Besztercebányai kerülethez tartozó községben, ma is turisztikai látnivalóként jegyzett harangláb és evangélikus templom a filmben is feltűnik. Emellett a regénybeli Besztercebányát, pozsonyi és Selmecbányán felvett jelenetekkel helyettesítették. A film romantikával teletűzdelt jelenetei és rendkívül bájos képi világa miatt még ma, 60 év elteltével is népszerűnek számít.
Fotó: Pozsony mint Besztercebánya/ port.hu
A Várkonyi Zoltán által jegyzett Jókai-adaptációk ugyancsak benne maradtak a köztudatban. Ezek közé tartozik az egyszerre leforgatott Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán című nagyívű történelmi tabló. Mindkét film cselekménye szorosan kötődik a magyar reformkor időszakához, melyben a hangsúly a Kárpáthy birtok, annak vagyona és megőrzése. Várkonyi a Kárpáthy család filmbéli kastélyát, a Nagyszombattól alig 20 km-re fekvő Csesztei várban, Vöröskőn találta meg.
Fotó: Vöröskő vára/ JustRide.cz
A vár komoly történelmi múlttal rendelkezik, melynek az 1945-ben történt államosításig utolsó tulajdonosa, a császárhű Pállfy család volt A lenyűgöző méretű vár, ennek ellenére, a filmben csak a belső termeivel kápráztatja el a nézőt. A rendező gondosan ügyelt arra, hogy a jellegzetes tornyok és várfal ne árulják el, valójában hol járunk. A grandiózus lovagterem, és az ebből nyíló hálószoba, valamint a vár méltán híres, kora barokk stílusra mutató földszinti terme, a Sala Terrana többször is látható. Ez utóbbiban, a freskókkal és stukkódíszítésekkel gazdagon ellátott teremben látjuk a megtört Bogozit, aki keserűen meséli el, hogyan szedték rá a fiatal Kárpáthy Zoltánt.
Fotó: Vöröskő vára/ Slovakia.Travel
Ugyancsak a földszinten található az a népi barokkos patika szoba, mely szintén szerepel egy jelenet erejéig a filmben. A történet legvégén, Katinka és Zoltán házasságkötésének színhelyén, a kastély barokk várkápolnájában vagyunk. Ma Szlovákia egyik legnagyobb nemzeti műemléke, a jelenlegi állapotokat leszámítva, egész évben várja az ide érkező turistákat.
Fotó: Vöröskő vára/ port.hu
Huszárik Zoltán lírai filmje, a folyvást bolyongó álmodozó Szindbáddal mára a magyar filmtörténet egyik jelképévé vált. A rendező a film legtöbb jelenetéhez a felvidéki Szepesség területén talált színhelyeket. Így feltűnik többek között Alsókomárnok, Bártfa, Lőcse, Podolin, Selmecbánya, Szepesszombat, és Szepesváralja is. Az említett városok térszerkezete ma is őrzi több százéves történelmüket, csakúgy, mint belvárosaik ódon épületei. Krúdy maga is többször írt erről a vidékről, de a táj Mikszáth Kálmán és Jókai Mór műveiből is ismerős lehet.
Fotó: Bártfa/ Nemzeti Filmintézet
Selmecbánya belvárosa mellett, a közeli Kálvária szintén látható a filmben – a főképen látható. A város közelében álló templomot a 18. században építették a jezsuita szerzetesek. Az épülethez vezető utat a századfordulón ültetett hársfák és diófák szegélyezik – ezekből faragták ki az út menti szobrokat is. Ezen a dombon, illetve a templomnál forgatták a temetési jelenetet. Érdekesség, hogy itt a statiszták között Huszárik Zoltán édesanyja, rokonai és ismerősei domonyi népviseletbe öltözve vettek részt a menetben.
Szindbád romantikus találkozóinak színhelyeként gyakran tűnnek fel templomokat övező temetők, melyek szintén ehhez a térséghez köthetőek. A temetők atmoszférájának közvetítésében, a szepességi templomokon túl, a Felvidék keleti részén található fatemplomoknak is jelentős szerepe volt. A Szindbádban az alsókomárnoki templom jellegzetes kupolái tűnnek fel. Bár a környéken található görögkatolikus fatemplomok jelentős része a gótikus korból származnak, más részük kicsit későbbi, 17. századi alkotás, az alsókomárnoki templom azonban a 20. századból származik. Az 1938-ban épített templom egy 18. századi, Tőketerebesről származó ikonosztázt rejt. A gótikus fatemplomok a világörökségek közé tartoznak.
Fotó: Alsókomárnok fatemplom/ templomok.network.hu
Zsurzs Éva szintén a 70-es évek elején forgatott nagyrészt a Szepességben, amikor a hétrészes filmsorozatán, A fekete városon dolgozott. Az ismert Mikszáth mű televíziós feldolgozásában számtalan korszakos magyar színművész vállalt szerepet. A Görgey Pált alakító Bessenyei Ferenc mellett, Venczel Vera, Bitskey Tibor, Benkő Péter, és Szirtes Ádám viszi a prímet. De emlékezetes alakítása volt Avar Istvánnak, az áruló Bibók Zsigmond szerepében, valamint Nagy Gábornak is, szerelmes Fabricius Antalként.
Fotó: Lőcse városháza/ est.hu
A történetben a Rákóczi-szabadságharc kezdetén járunk, ahol Lőcse városa az új esztendőt várja. Az újév első napjaiban azonban váratlanul tragikus esemény árnyékolja be a város életét, hiszen a vármegye alispánja haragjában, az őt ért sérelemért, lelövi a város főbíráját. Ezzel veszi kezdetét a fordulatos eseménylánc, melyben a kiválasztott helyszínek korhűen illeszkednek a felidézett 18. század felvidéki hangulatához. Bár a közel öt évet felölelő cselekmény központjában mindvégig Lőcse szerepel, – sok jelenetet forgattak az óváros főterén és a városházán – a rendezőnő ügyesen építkezve, sok esetben más város történelmi falanszterével váltotta ki az eredeti helyszínt. Így bekerült a filmbe például Besztercebánya óvárosi része, a kistapolcsányi kastély belső udvara, vagy a Szepeshelyen ma is látható régi városkapu.
Fotó: Lőcse városháza/ origo.hu
A felvidék adta magyar kulturális kincsek közé feltétlen beletartoznak azon emlékek is, melyek egy-egy magyar filmalkotásról mesélnek nekünk. Amennyiben lehetőségünk lesz rá, keressük fel ezeket a helyeket, hiszen a történelmi múltunk nyomai duplán vannak itt jelen.
Ezt olvastad már? Tornyok és díszletek – Kastélyok a filmekben
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Főkép: Selmecbánya belvárosa/ Basa Balázs
Szerző: Basa Balázs
