Varga Katalin a Than Károly Ökoiskola tanárnője, annak az iskolának, melyben idén megrendezték a Tiszta városok rendezvényt. Ennek a programnak a szervezését Katalin kapta meg, aki kitűnően teljesítette a feladatot. Rajzot és médiát tanít az iskolában. Beszélgettünk pályafutásáról, a rajzórákról illetve van egy csodamódszere is a tanárnőnek! Ismerd meg őt!
Úgy hallottam, valamiben mások az óráid, mint más tanároké. Elmeséled miben?
Van egy mini yorkim, Mogyoró, aki terápiás kutyaként van jelen az osztályokban. Ha jól viselkednek a tanulók, jutalmat kapnak. Ilyen jutalmazás például, hogy ölbe vehetik vagy megsimogathatják, olykor meg is sétáltathatják a szünetben. Különböző trükköket is tud csinálni. Nem minden nap hozom be. Ha nincs bent az órán, akkor teljes letargia van az osztályban, pedig nem csinál semmit, csak alszik. Van egy fekhelye a tanári asztal mellett. A kutya jelenléte hozzásegített ahhoz, hogy el tudtam érni azt, hogy ne legyen zaj a teremben, hiszen számára zavaró. Rend van, nincs semmi szétdobálva, mert bármit lenyelhet, attól pedig beteg lehet a kutyus.
Kutyák az Emberért Alapítványnál jártunk képzésre. Ott a kutya engedelmességi feladatokat tanul, hogy figyeljen a gyerekekre, minél türelmesebb legyen. Megtanulja, hogy ne ijedjen meg egy sérült vagy problémás gyerek kezében. Általa sokkal könnyebben meg tudnak nyílni a gyerekek. Nem arról van szó, hogy ez egy segítő kutya, nem segít kinyitni az ajtót. Ő a lelki problémákat tudja orvosolni. Lehetővé tesz egy közös témát, így például egy zártabb gyerek is könnyebben kibontakozik mellette.
Én akartam ezzel foglalkozni, és engedélyt kértem a vezetőségtől, hogy megcsinálhassuk a vizsgát, és magammal hozhassam a kutyát. Őt is szocializálni kellett a sok gyerekre, tömegre, hangzavarra, szoknia kellett a környezetet.
Miért pont a tanári pályát választottad?
Középiskolában művészeti tagozatosként egyértelműen az Eszterházy Károly Főiskola rajztanári szakán szerettem volna továbbtanulni. Rajz és vizuális kultúra szakon diplomáztam. Innentől már nem volt kérdés, hogy tanítani fogok.
Médiát is tanítasz suliban?
Gimnáziumban médiát is tanítok, ezen kívül média szakkört is vezetek, ahol az iskolarádiót csináljuk. Készülünk az érettségire, mivel többen ezt a tárgyat választották. Akit érdekel, azzal fotózunk is. A média óra keretein belül, év végére egy 2-3 perces kisfilmet kell készíteniük megadott témakörben. Idén Kapcsolatok címmel.
Mesélj nekem a rajzórákról!
Rajz órán, tanmenet alapján haladunk, amibe az iskolai hagyományokat is beépítettem. Minden évben rendezünk kiállításokat, ilyen a nyitott kapuk is, ahol a külsős általános iskolások jöhetnek megtekinteni az iskolát. Ilyenkor a vezetőség kiad egy témát. Idén a „Titkok, tények, mítoszok” volt a hét szlogenje. Ennek koordinálását, megvalósulását, mi, a rajzosok, tehát én és a kolléganőm, úgy segítjük, hogy a folyosón kiállítást rendezünk ebben a témakörben. A képeken túl szöveg is kerül ki, amihez feladatlap társul. Az első két hónap a témák elkészítésével, és a folyosó dekorálásával telik. Itt foglalkoztunk a mitológiával, ami alapból a tanmenet része. A titkok és tények témakörnél pedig a felsőbb évesekkel különböző festőművészek életrajzát szedjük össze. Mi pedagógusok, megszerkesztjük és kiállítjuk a kész alkotásokat.
Ezek szerint nálatok nem áll meg a rajzóra annyiban, hogy rajzoljunk almát és körtét…
Persze almát és körtét is kell rajzolni, de ezen kívül például tanítunk színtant is. A gimisek négy évét végigkíséri a rajz és művészet, a negyedik év végén eljutunk a XX. század művészetéig, a kortársművészethez. Amikor idekerültem, csak szakiskolában tanítottam, majd kaptam szakközepes és gimnáziumi osztályokat is.
Miért fontos, hogy valaki rajzoljon?
Sok szempontból fontos, hogy rajzoljon valaki. Egyrészt a szépérzék miatt, másrészt, ha a művészettörténet szempontját nézzük, akkor tudják csatolni a történelemhez, a színtant tudják csatolni a fizikához, melyek társtárgyak. Nem csak egy valamit fognak tudni, hanem szélesebb körben látják az egészet. Rajzoláskor van sikerélményük és fejlődik a kreativitásuk. Én nem kifejezetten úgy osztályozok, hogy csak a tehetséges kaphat ötöst, hanem a szorgalmas is.
Gimnáziumban is kötelező a rajzóra?
Kilencedikben és tizedikben van rajz, tizenegyedikben és tizenkettedikben pedig művészetoktatás. Én lebontottam mindkét anyagot négy évre, és így amikor érettségire készülnek a diákok, nincsenek úgy megterhelve.
Mit tudunk meg a diák rajzából?
Észre lehet venni, ha van egy szorongóbb gyerek. Sokkal aprólékosabb, vagy sokkal sötétebb színeket használ. A vonalvezetéséből lehet látni, ha hiperaktív, de azt is, ha kiegyensúlyozott. Rajz órán a gyerekek sokkal kommunikatívabbak, mint más órán. Beszélgetnek és sokkal nyitottabbak rajz közben. Amit lehet hogy nem kotyognának el más tanárnak, itt elmondják.
Hogyan lehet fegyelmezni?
Csak nyüzsi megy órán, én nem szeretem a hangzavart. Ezzel tisztában vannak. Tudják, hogy mi az a hangerő, ameddig el lehet menni. Ahol nem tudják, ott szankciók vannak.
Miféle szankciók?
Többféle van, osztály válogatja. Van, ahol elég egyszer figyelmeztetnem, és van olyan osztály, ahol öt perc állással büntetem a diákokat, és mivel nem szeretnek állva rajzolni, mert nagyon lusták, akkor abbahagyják, visszaülnek és nyugi van. Van olyan osztály, ahol jutalmat kell felajánlani. Például csendkirályt játszunk, és aki csendben elvégzi a feladatot, az kaphat egy ötöst. Általános iskolában ez bevált.
Van olyan diák, aki felteszi a lábát az asztalra, és közli, hogy ő bizony biztos, hogy nem fog rajzolni, mert ennek semmi értelme?
Egy-két diák van, aki nem akarja, de azt vettem észre, hogy szeretnek rajzolni. Szerintem kell is a rajzóra.
Mi a jó tanár ismérve?
Szerintem az, ha már elballagott a diák, akkor is emlékezzen. Nem feltétlen az illetőre, hanem felnőttként, adott életszituációkban, például egy múzeumi látogatás alkalmával is jusson még eszébe, hogy ezt ő már tanulta középiskolában. Ezen kívül úgy adja át ezt tudást, hogy azt a diákok, ne vegyék észre, hogy tanulnak. Legyen érdekes, hasznos az együtt töltött idő.
Milyen legyen egy jó osztályfőnök?
Ez nehéz, mert nem tudom én jó voltam-e. Van jó pár diák, akikkel még jóban vagyok, ők visszajöttek ide technikus képzésre. Tizenegyedikben, második félév előtt örököltem őket. Először nem nagyon akartak, mert a diákok általában ragaszkodnak az osztályfőnökükhöz. Én úgy próbálkoztam kapcsolatot teremteni, hogy délutáni csapatépítő programokat szerveztem. Például elmentünk biliárdozni. Ott kihívhattak bennünket a kollégáimmal, akiket meghívtam. Az iskolában vannak projektnapok, amikor kirándulni megyünk az osztályokkal. Ahhoz, hogy osztályként jó élményeik legyenek, az kell, hogy közös dolgokat éljünk át. Én rendszeresen fotóztam az osztályt és kameráztam, ezt ballagási ajándékba pedrive-on, vagy CD-n megkaphatta az, aki szerette volna. Amiben tudtam, segítettem. Ha valakinek gondja volt, nyugodtan fordulhatott hozzám.
Van-e legjobb élményed eddig?
Nehéz válaszolni, nagyon sok jöhet még, de nagyon jól esett, ahogy az osztályom meglepett szerenádkor, az érettségi banketten, vagy amikor meglett az érettségijük, az számomra is jó élmény volt, nem csak számukra. Nekem ez volt az első osztályom, akik érettségiztek, akik felnőtté váltak.
Nézd meg a kiállítás többi darabját is!
