Ezúttal egyik kollégámat, a FIX TV műsorvezetőjét, Molnár Andrist ültettem az interjúalanyoknak kihelyezett székembe. Ő egy napi magazinműsort vezet a csatornánál, nála is sok-sok ember megfordul politikusoktól kezdve ismert énekesekig, színészekig, gyűjtőszóval sztárokig.
Egy műsorban természetesen nem mindegyik vendéggel ugyanolyan egy-egy beszélgetés. Hogy kivel szeret Andris egy hosszabb dialógust lefolytatni?
„Azokkal, akik jönnek egy témával kapcsolatban, és látom rajtuk, hogy érdekli őket az a téma. Nagyon sok emberrel találkozom, aki tulajdonképpen saját magát reklámozza, mégis harapófogóval kell kiszedni belőle az információkat, és nem értem, hogy akkor ki van kiért. Neki az a jó, ha beszélünk a rendezvényéről, bármiről, amit feltalált. Az, aki igazán beszédes, látszik rajta, hogy élvezi, amit csinál, és még az én érdeklődésemet is felkelti, ezt szeretem igazán.”
Azonkívül, hogy fontos, hogy kivel beszélgetünk, az is számít, hogy miről.
„Szeretem a filmes témákat nagyon, amikor jönnek hozzánk filmrendezők, vagy amikor zenészek jönnek.”
Te magad is zenélsz? Énekelsz vagy hangszeren játszol?
„Ó, nem, nem. Az távol áll. Talán az autóban néha.” (nevet)
„Dobolok egy pár éve, kilenc éve, szintetizátor, gitár se áll nagyon messze tőlem. Az éneklést meghagyom másnak.”
A bulvárvilágot, a bulvártémát mennyire engeded közel a szívedhez?
„A szívemhez olyan közel nem áll, nem foglalkozom vele, ha jön egy vendég, akkor nyilván igen, de magamtól nem azt figyelem.”
Tudván ezt, kicsit komolyabb témákra is el kellett eveznem, hogy a megkedvelt alanyomnak a figyelmét is felkeltsem a beszélgetés során. Így jött szóba a marketing, a reklámtevékenység, ugyanis Andris azzal is foglalkozik. Ha eddig nem tudtátok, hogy mivel és hogyan adjátok el magatokat, akkor majd most ő megmondja. Plakáttal. De az sem mindegy, hogy mennyi van belőle, és milyen az a plakát.
„Fontos az, hogy legyen hozzá egy jó kép, sok helyen legyen elhelyezve a városban, mert egy nem elég a sikerhez. Ha csak egyet látsz, az csak arra jó, hogy elraktározd. Egyébként is mindent elraktározol, amit egyszer láttál, de ha sokszor találkozol vele, akkor ismerős lesz, ha nagyon sokszor látod, akkor talán már meg is állsz, és jobban meg is nézed.”
Inkább a humántantárgyak, mint a magyar irodalom és magyar nyelvtan voltak a kedvencei a középiskolás évei során, a reáltantárgyas tapasztalatairól úgy mesél, mint „bukdácsolós” élmények.
„Amikor befejeztem a gimnáziumot, tartottam órákat az utánam érettségizőknek.”
Mit javasolnál a középiskolásoknak, hogyan válasszanak egyetemi szakot?
„Régebben úgy működött, hogy elvégeztél egy szakmát, és azt dolgoztad életed végéig. Ma már sokkal több dolog elérhető a világunkban. Ha valaki kitalál valamit, és megszerez hozzá egy papírt, nem baj, ha mással akar foglalkozni.”
Te nem éreznéd, hogy felesleges volt az a néhány év, azután, hogy elvégzed a kommunikáció és médiatudományt, aztán pedig ács leszel?
„Ha valaki elvégez egy iskolát, valószínűleg azért végzi el, mert azzal szeretne foglalkozni, de van úgy, hogy az élet nem azt dobja neki, hogy azzal is foglalkozhasson. De ettől függetlenül ezeket a papírokat megszerezni nem vétek, hanem éppen, hogy nyomatni kell.”
Fontosabb a papír vagy inkább a munkatapasztalat?
„Ha megvan a papír, akkor az arra jó, hogy tudod az állásinterjún villogtatni.”
De az egyetem elvégzése után munkatapasztalat nélkül mennyire egyszerű a munka világában elhelyezkedni?
„Nyilvánvalóan az a jó, ha el is végzed és van munkatapasztalatod is. Nehéz az egyetem, de egyetem mellett is lehet dolgozni. Habár én pont nem végeztem el az egyetemet, eléggé rossz példa vagyok erre.”
Gyakorlatias vagy elméleti síkú inkább a magyar oktatás?
„Mindkettővel találkoztam, voltak esszéírós feladatok is, de képfelismerősek is. Ha ezeket gyakorlati feladatnak vesszük, akkor ezekben sem volt hiány.”
Mit gondolsz a nálad eggyel fiatalabb generációról?
„Igyekszem nem megbántani téged, mert aztán ki tudja, mit fogsz írni rólam. Azt veszem észre, hogy a pár évvel fiatalabbak inkább a gyakorlatiasság felé mennek. Viszont ha van lehetőségük megcsinálni, akkor csinálják meg, mert a kapcsolatok terén sokkal többet el lehet érni. Persze ezzel nem buzdítanék senkit a papír nem megszerzésére.”
