Avagy csoportban szebbek a lányok.
Barney: Nem vagyok elégedett a
mai csajfelhozatallal.
Ted: És mi van azokkal a lányokkal ott? Ők dögösek.
Barney: Nem azok.
Ted: Viccelsz?
Barney: Épp most estetek áldozatul a pompomlány-effektusnak. A pompomlány-effektus az, amikor bizonyos lányok dögösnek tűnnek, de csak csoportban. Pont mint a pompomlányok. De nézd meg őket egyenként! Szánhúzó kutyák.
Az alábbi párbeszéd az Így jártam anyátokkal vígjátéksorozat egyik epizódjában hangzott el. Barney Stinson, a nagy nőcsábász rájött az igazságra, amit azóta szakemberek is elismertek: a lányok együtt mutatósabbak, mint külön-külön.
Egy kaliforniai folyóirat, a Psychological Science végzett kutatást a témában száz fő- férfiak és nők egyaránt – bevonásával. Fényképeket mutattak nekik emberekről, amin csoportban állnak és amin egyedül. A csel az volt, hogy ez utóbbi fotók a csoportképek megvágásával készültek. A válaszadók zöme valamennyivel vonzóbbnak ítélte azokat, akiket társaságban ábrázoltak.
Az ok, hogy agyuk átlagot vont a csoportképen látott arcokból. Emiatt váltak számukra szebbé a kevésbé attraktívak. Viszont az átlagvonás azt is jelenti, a leggyönyörűbbek sem emelkedtek ki.
Nyilvánvalóan csoportban kevésbé tűnnek fel az egyének apró szépséghibái, ellenben ha félrehívnánk egyiküket beszélgetni, jól láthatóvá válna annak kusza fogsora vagy bozontos szemöldöke. De egy gúnyos megjegyzés vagy egy szitokszó is kiábrándító lehet. Ez a jelenség nemcsak az emberekre érvényes, gyakorlatilag bármire igaz lehet. Vegyünk példának egy almafát. Rápillantva nem vesszük észre a megnyomódott vagy már rothadó gyümölcsöket, csupán ha egy hibás termés esik a tenyerünkbe. Persze ez a hasonlat nagyon merész, s egy kevésbé előnyös külső nem egyenlő egy kukacos almával, több okból sem. Mögötte ugyanis gondolatok, érzések rejtőznek, amiket megéri felfedezni.
Lányok egymás közt
A pompomlány-effektusban közrejátszhat az egymás közti versengés is: amikor buliba készülődnek, mindegyik lány a legszebb akar lenni, ezért a lehető legcsinosabban, legkihívóbban öltözik fel, hogy „túllicitálja” a többieket, és kiemelkedjen közülük. De ha a barátnők mind így gondolkodnak, nincs, aki kiemelkedjen.
Egymás társaságában sokkal jobb a kedvük, mintha egyedül támasztanák a pultot: nevetgélnek, mosolyognak. És a mosoly sokkal vonzóbbá, szimpatikusabbá teszi az embert, különösen, ha őszinte. Ráadásul ha valaki félénkebb, barátnői társaságában egész biztosan feloldódik, nem húzza össze magát, így őt is könnyebb észrevenni. Ha viszont egyedül álldogálna, lehet, hogy elsétálnának mellette a férfiak.
A külső megfog…
A lány csodaszép barátnőkkel és azok nélkül is. Arca bájos, alakja hibátlan… A fiú, aki meghívta egy italra, mégis eltűnik a mosdóban és sosem tér vissza. Mi lehet a gond? Hiszen minden adott egy románc kialakulásához. Az ötödik hibaforrás a lány személyisége lehet. Ahogy egy csúnyácska ember sugározhat belülről, úgy egy gyönyörű külsőt leronthat egy negatív személyiség. Alkalmi kapcsolatok esetén nem zavaró, hosszú távon viszont elviselhetetlen lehet egy fiú számára. Nem hiába tartja úgy a szállóigévé vált mondat befejezése: a belső az, ami megtart.
Hódításra fel?
Mielőtt barátnőit elhagyva bárki is szorongani kezdene, tisztázzuk: egy párkapcsolat két emberből áll. Egy lány, aki nem bízik eléggé önmagában, nem viheti el a randira a lányokat is. Tudni kell egyedül is helyt állni, s elfogadni önmagunkat, elvégre mindenkiben van valami szép, ami másnak a világot fogja jelenteni.
Szerző: Fekete Fanni
(Fotók: fanpop, j-14.com, nypost, weheartit)
