A hanyag diák tanévzárás előtt három héttel kapott észbe, hogy bukásra áll matekból. Rémálmában szörnyűbbnél szörnyűbb képek követték egymást: tankönyvhegyek a tengerpart mellett, visszautasított partimeghívások, és egy rosszul sikerült pótvizsga után bukott szamárként ülni a leghátsó padban. Izzadtan zilálva ébredt fel, s eldöntötte, megküzd a kettesért!
Nehéz a dolga annak, aki bukásra áll. Egy egész év lazsálásáról kell bebizonyítani, hogy figyelmetlenség és közbejött teendők okozta elmaradás csupán. A tanár keresztbe teszi kezét, egyik szemöldökét felhúzza, s így morog:
– Rendben, megadom a kettest. De csak akkor, ha megmutatod, hogy valóban megérdemled – szól az ítélet.
Földre szállt kisangyal
A hanyag diáknak a hátramaradt három hétben tehát tanulnia kell gőzerővel, mint soha eddig. A legszerencsésebb, ha nem csupán az utoljára vett, hanem az egész éves anyaggal birkózik meg. Érdemes barátok segítségét kérni, ha valami nem világos a tankönyvben vagy a füzetben.
A legtöbb tanár fejcsóválva bár, de megadja a jobb jegyet a szokatlanul szép feleletet hallva, egyes pedagógusokat viszont keményebb fából faragtak: – Eddig kellett volna megtanulnod. Most már késő, fiam.
De a hanyag diák pillanatnyi elszontyolodás után megrázza magát és küzd tovább. Megy oktatója után a tanáriba, onnan követi a következő órájára, majd az udvarra is, s ha ez nem válna be, még arra is rászánja magát, hogy hazakíséri, közben a szinusz-és koszinusztételt mantrázva.
– Állj le fiam, elég a szóból! Megadom a kettest, csak eredj haza!
A boldog diák pedig örömében indiántáncot jár az utcán.
Nemcsak szorgalmas, de okos is
Az utolsó pillanatban való felelés mellett a hanyag diák másik fegyvere a szorgalmi feladat. Célszerű a tanártól témát kérni, de saját ötletekkel is elő lehet állni. Ez utóbbi azért szerencsés, mert így olyan után kutathat, ami kifejezetten érdekli – persze csak az adott tantárgyon belül. Nem vett versek elemzése, a nemzeti parkok bemutatása tapasztalat alapján, saját fényképekkel, honlap készítése informatikaórára – kreativitás kérdése, mit vállal el. A lelkes, tudományokra nyitott diák minden tanár szívének csücske.
“Hoztam önnek egy tábla csokoládét…”
Ez az, amit egy jobb jegyért küzdő tanuló mindenképp felejtsen el. Egy pedagógus sem olyan naiv, hogy ne jöjjön rá, mi a hirtelen jött udvariasság és kedvesség oka. Hiába halmozza el szép szavakkal és virágcsokrokkal, ezzel csak azt éri el, hogy nem csupán hanyagnak, de még álszent talpnyalónak is fogja vélni -és valljuk be, sajnos igaza is lesz.
Az ígéret szép szó
– Ha a tanár úr most kettest ad, következő év végén kapjak egy jeggyel rosszabbat – így az ajánlat. Vannak olyan tanárok, akik vevők az üzletelésre. Még az is megeshet, hogy jövőre elfelejtik a fogadást, ismét megadva a kettest, de ha éles a memóriájuk, mint a beretva, fel kell készülni egy újabb mérkőzésre. Persze hol van az még. Addig még megjöhet a szorgalma is. Megtanulhatja, hogyan kell egy nap alatt kiolvasni egy többszáz oldalas könyvet, és rangos tanulmányi versenyeket is nyerhet, nem beszélve a két megszerzett nyelvvizsgáról. S nem is hanyag ez a diák, hanem osztályelső!
“Jövőre elkezdek tanulni”- gondolta az álmából felriadt, nyugodt szívvel hajtva vissza párnájára fejét, s szemét lehunyva édesdeden mosolygott.
Szerző: Fekete Fanni
(Fotó: angelfire.com)