Szerelem a fesztiválon
A lány és a fiú pillantása egy fesztivál koncertjén találkozott össze. Egymásra mosolyodtak. A következő percekben folyamatosan a másik tekintetét keresték, elfeledve, hogy kedvenc énekesük áll a színpadon. Mintha az a világon sem volna, csak ők ketten ebben a hatalmas univerzumban. A fiú intett. „Gyere, ülj fel a nyakamba!” – jelezte testtartásával. A koncert második felét együtt ugrálták végig, egymás kezét fogva, szavak nélkül – a nagy zajban úgysem értették volna, mit mond a másik. Mikor vége lett a produkciónak, s a fények kialudtak, közelebb hajoltak egymáshoz.
– Réka vagyok – mutatkozott be a lány, kezét nyújtva, amit új barátja szenvedélyesen ragadott meg.
– Ich liebe dich – suttogta, s édes csókot nyomott ajkára.
A fesztiválokon, ahol mindenki szabad, és bódult állapotban táncol vadidegenek társaságában, az emberek sokkal hamarabb esnek szerelembe – vagy legalábbis szereznek alkalmi partnereket. Azonban nem árt magukhoz készíteni egy szótárt. Meglehet, hogy az itt megismert szerető így mutatkozik majd be: „Hello, Ich heiße Jürgen.”
Uno, dos, tres, cuatro
A hazai fesztiválokon rengeteg külföldivel találkozhatnak a magyarok – az itteni árakért még egy másik kontinensről is képesek ide utazni (Robbie Williams Sziget Fesztiválon előadott koncertjére például egy rajongó Ausztráliából repült országunkba). De a fővárosi szórakozóhelyeken is hasonló a helyzet. Egy alkalommal a Hello Baby Barban szórakoztam, s meglepetésemre bármerre fordultam, idegen szavak ütötték meg fülemet. Ezeknek a fiataloknak a zöme tanulás céljából érkezett hazánkba, de persze akadnak olyanok is, akik csak pár napra (hétre, hónapra…) ruccantak ki, hogy felfedezzék a Kárpát-medence ékességét.
És ha már itt vannak, nem fordítják el tekintetüket attól, ami szép. Rengeteg külföldi hangoztatja, hogy a magyar lányok a legszebbek (megsúgom, a hazafik sem szégyenkezhetnek) – ki ne akarna hát közelebb kerülni hozzájuk?
My name is Charlotte
Ha megismerkednél egy szimpatikus külföldivel, telefonszámcserénél egyszerűbb, ha ott helyben ismerősnek jelölitek egymást valamelyik közösségi oldalon. Az interneten sokkal olcsóbb csevegni, ráadásul meg tudod lesni az érdeklődési körét, bejegyzéseit, könnyebben képet alkotva róla. Jár valakivel? Gyakran utazik, gyarapítva az ellenkező nemből kikerülő ismerősei számát? Esetleg évek óta egyedülálló, és csak a nagy Őre vár?
Ha várta, ha nem, személyedben megérkezett. Már csak az a kérdés, törékeny kapcsolatotokat hogyan tartjátok fenn.
Messzire repülő postagalamb
Jürgen és Réka csodálatos hetet töltöttek együtt. A lány bemutatta a fiúnak a város nevezetességeit, programokra vitte el, s a fesztivál keretein belül még névlegesen össze is házasodtak. De a nyolcadik hajnalon éktelenül csicseregni kezdett a máskor oly szelíd pacsirta – Jürgennek mennie kellett.
– Majd írok – nyugtatgatta szerelmét a tőle tanult magyar szavakkal, és felszállt a repülőgépére.
Egy idegennel folytatott kapcsolatnak ez a legnagyobb hátulütője. A hatalmas távolság, ami a legerősebb szerelmeket is szétszakíthatja. Beszélgetni kell, minden nap, akár a világhálón, akár telefonon, ha úgy érzitek, nem bírjátok ki a másik nélkül. Ezeknél is személyesebb lehet egy kézzel írott levél apró ajándékokkal – pár nap alatt célba érhet.
Ildi egy szórakozóhelyen találkozott egy német fiatalemberrel, akivel hamar közös hullámhosszra kerültek.
„Odatáncolt mellém a parketten. Eleinte nem is beszéltünk, csak együtt ordítottuk az ismert dal refrénjét. Aztán kérdezte, hogy hívnak, és kérek-e egy italt, majd félrevonultunk egy csendesebb sarokba beszélgetni. Kiderült, Németországból érkezett, ennek ellenére angolul kommunikáltunk – mégiscsak ez a világnyelv. Telefonszámot cseréltünk, és felvettük a kapcsolatot a Facebookon. Sajnos csak egy hétvégére jött Magyarországra a barátaival, így a buli után nem sokkal már utazott is haza. Mondtam neki, hogy nyáron fesztiválozzunk együtt, sőt, el is utaztam Németországba pár napra, bár ott nem tudtam összefutni vele.”
Hagyományok kereszttüzében
Vannak olyan külföldiek is, akik hosszabb távon képzelik el a jövőjüket Magyarországon, munkát keresnek – és férjet vagy feleséget.
Fiatal lányismerősöm egy arab fiúval ismerkedett össze, aki hazánkban dolgozik. Bár hamar beleszeretett, valami mégis nyomasztja: a kultúrák különbsége. “Sokszor teljesen máshogy viselkedik, mint ami nálunk megszokott” – meséli aggályait. A negyven napos böjt, azaz a Ramadan alatt például tilos a csók, ami sok párnak okozhat nehézséget.
Más isten, más ország, más mentalitás. Akár a távolság, akár a szokások állnak a két fél közé, az egyik kénytelen lesz lemondani és engedni. A szerelem viszont csak akkor őszinte s szólhat egy életre, ha mindketten képesek a kompromisszumkötésre.
Szerző: Fekete Fanni
Fotók: weheartit
