Új tantárgyakkal találkozhatnak a diákok az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben. Heti egy órában kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan, a mindennapos testnevelésórán pedig relaxálniuk kell majd a diákoknak. Lesznek olyan “extra” tantárgyak is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret.
Erkölcstan/hit- és erkölcstan
Szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be az új tantárgyat az első és az ötödik évfolyamon, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamán. Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta. Erkölcstant az ötödikesek 58, hittant pedig 42 százalékuk fog tanulni. Tanév közben nincs lehetőség váltani: a következő tanévre vonatkozó változtatási szándékot május 20-ig írásban kell majd jelezni az iskolaigazgatónak. A kollégiumokban is kötelező lesz az erkölcstan Egy júniusi erkölcstan mintaórán kiderült: a diákok játékos formában tanulnak, például a nő és a férfi különbségről. Az egyik cél a vitakultúra kialakítása lenne, az órákat pedig játékokkal, drámapedagógiai módszerekkel, mesék és versek közös feldolgozásával tennék élvezhetővé.
Testnevelés
A mindennapos testnevelést 2012 szeptemberében vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, a következő években felmenő rendszerben építik be a tantervbe. Így az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani. Két órát ki lehet váltani diáksportköri tevékenységgel, illetve versenyszerű sportolással, ha a diák rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel. 180 iskolában lovagolni is tanítják majd a diákokat, méghozzá ingyenesen.
Relaxáció
A tesiórákon nemcsak sportolni, hanem meditálni is kell majd. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és “egyensúlyba kerülnek”. A foglalkozások időkerete legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával.
Dráma és tánc
Az iskoláknak az ötödik osztályban heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, kilencedik évfolyamon pedig dráma és tánc vagy mozgókép és médiaismeret közül kellett választaniuk. A dráma és tánc órán a diákok évente egyszer színházba is mehetnek. A tantárgy célja az élményeken keresztül történő megértés, a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.
Szabadon választható „extra” tantárgyak
Családi életre nevelés (1-12. évfolyam)
A kerettanterv szerint ezt a tantárgyat a család kiemelkedő jelentősége teszi szükségessé “a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában”. A diákok megtanulhatják a “működési zavarok helyes kezelését, megismerhetik a harmonikus családi mintákat”.
Emellett a tantárgy segítséget nyújt “felelős párkapcsolatok” kialakításában, és foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is. A tantárgyat nem hagyományos formában oktatnák, hanem rövid előadásokon és játékokon, szerepjátékokon keresztül, a diákok korának megfelelően.
Jelenismeret (7-12. évfolyam)
A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak “a felgyorsuló társadalmi változások, a hagyományos közösségek és értékek bizonytalanná válása” közepette. A tanulók az órán az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgetnek.
A jelenismeret-órákat azok a tanárok vezethetik, akik elsajátították a tantárgy módszertanát, nekik munkacsoportot kell alkotniuk, és kéthetente megbeszélniük a történteket. Minden órán egy vezető és egy segítő van jelen. Hagyományos számonkérés nincs, a diákok a félév végén elmondják: mit adott számukra ez az óra, mit hiányoltak, mi múlott rajtuk, és mi múlott a tanáraikon.
Katonai alapismeretek (9-12. évfolyam)
A diákok megismerik Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának jellemzőit, tanulnak a NATO-ról, az Európai Unióról és az ENSZ-ről, a honvédelemmel összefüggő szabályokról, a Magyar Honvédség felépítéséről és feladatrendszeréről, a modern hadviselésről. Alapvető térkép- és tereptani ismeretekkel, valamint az elsősegélynyújtás módszereivel is megismerkednek. Katonai alapismeretekből a 2014-től érettségizhettek is.
Gazdasági és pénzügyi kultúra I-II. (7-10. évfolyam)
A tantárgy célja, hogy fejlessze a pénzügyi tudatosságot, és megismertessen Magyarország pénzügyi viszonyaival. A diákok tanulnak a pénzügyekről, a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, sorra kerül az “igazságos elosztás”, a jólét fogalma és a fenntarthatóság is. A diákok tanulnak a bankszámlákról, a hitelekről, befektetésekről, az adózás szabályairól, a világpiaci kereskedelemről és a vállalatok működéséről is.
Vállalkozzunk! (7-10. évfolyam)
A diákok a vállalatok működéséről és működtetéséről, például a könyvelés és az adózás szabályairól, illetve a marketingről tanulnak, és segítséget kapnak abban is, hogyan ismerhetik fel a fogyasztói szükségleteket, amelyekre sikeres vállalkozást építhetnek.
Munkapiac (9-10. évfolyam)
Az órákon szó esik a különböző életpályákról és foglalkozásokról, az élethosszig tartó tanulásról, a továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók megismerkednek a munkaerőpiac és a munkajog alapvető fogalmaival, az álláskeresés technikáival.
Az oktatás esettanulmányok ismertetésén és vitákon keresztül zajlik, de a diákok ellátogatnak a munkaügyi központba is, otthoni feladatként pedig különböző, a munkaerőpiaccal kapcsolatos honlapokat kell tanulmányozniuk, például foglalkoztatási és fizetési statisztikákat.
Etikus vállalkozói ismeretek (11-12. évfolyam)
A fiatalok tanulnak a vállalatok környezetre gyakorolt hatásáról és a társadalmi felelősségvállalásról, a szervezeti kultúráról és az üzleti etikáról is. Megismerkednek többek között egy üzleti stratégia sikerességének feltételeivel, a vállalkozások típusaival és a prezentációs technikákkal, eszközökkel is. Végül csoportokban komplex üzleti tervet dolgoznak ki.
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek (11-12. évfolyam)
A diákok megismerkednek a közgazdaság alapfogalmaival, tanulnak a vállalkozási formákról és elindításukról, a befektetési lehetőségekről és kockázatokról, a mindennapi pénzügyi feladatokról, a tőzsdéről és a magyar pénzügyi szervekről is.
Sakk, kajak-kenu, túrázás
Az iskolák választhatják a nemzeti lovaskultúra tantárgyat a 3-5. évfolyamon, a kajak-kenu – vízijártassági ismereteket és vitorlázás – vadvízi ismereteket az 5-8. évfolyamon. Szintén az általános iskola felső tagozatában lehet oktatni a bejárható Magyarország nevű tantárgyat, amelynek célja a túrázás népszerűsítése. A bringaakadémia tantárgyat a harmadiktól a hatodik évfolyamig, a sakk-logikát és a képességfejlesztő sakkot az 1-4., a saktika (sakk-matematika) tárgyat pedig a 9-10. évfolyamon lehet beépíteni a tanórák közé.
