Barakkba zárva – Életre ítélve című programsorozatával zárja a Gulág-emlékévet a Magyarság Háza. Soha nem szabad elfelejtenünk, ami a Gulágra hurcoltakkal történt – emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az emlékév zárásához és a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódó rendezvények hétfői megnyitóján.
„A fizikai megsemmisítés volt az egyik cél, így mondhatjuk azt is, hogy ezek koncentrációs táborok voltak”
– mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
700 ezer és 1,1 millió közé teszik a kutatók azon magyar állampolgárok számát, akiket a második világháború után elhurcoltak a javító munkatáboroknak nevezett intézményekbe. Potapi Árpád János kijelentette, hogy a táborok olyanok voltak, mint a koncentrációs táborok, hiszen a Gulágban is a fizikai megsemmisítés volt az egyik cél.
Már a háború alatt, 1944-ben megkezdődött a polgári lakosság „összeterelése” és Szovjetunióba vitele. Lakosságszám arányai alapján a megtorlás leginkább Magyarországot sújtotta. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: több embert csak Németországból és Japánból hurcoltak el, vetettek hadifogságba.
Azok, akik túlélték a Gulágot és hazatérhettek, egészen a rendszerváltás időszakáig nem beszélhettek arról, mi történt ott. Ahhoz pedig, hogy nyíltan mesélhessenek róla, még további két évtizednek kellett eltelnie.Azért is fontos, hogy minél több fiatal elmenjen és megnézze a kiállítást, illetve vegyen részt az egész hetes programsorozaton, mert ma már kevesen élnek nagyszüleik, dédszüleik, a meghurcoltatások hét évtizeddel ezelőtti elszenvedői közül.
A Gulág-emlékév hivatalosan február 25-én zárul, a Magyarság Házában a héten fegyverkiállítás és katonai ruházati bemutató is várja a látogatókat.
