Kötelező olvasmány? Már a szótól is feláll a hátunkon a szőr. Pláne, ha még olvasónaplót is kell belőle írni. Szükség van egyáltalán erre? Vagy csak nyári gyerekkínzás?
Annyi, de annyi vita van a kötelező olvasmányok körül. A tankönyvkiadó vitázik a tanárral (hiszen, ha a munkafüzetben csak azzal az olvasmánnyal kapcsolatban van feladat, akkor azt kell elolvasni), a tanár vitázik a diákkal (minek kell elolvasni?), a diák a szülővel. Ha ennyi konfliktust okoz, miért nem törlik el végleg a föld színéről az összes kötelező olvasmányt?
Mert az olvasás fontos. Itt inkább az a kérdés, hogy ezeknek a könyveknek az olvasása-e az.
A 21. századi fiatalok igen kis százaléka tud azonosulni Nyilas Misivel vagy Nemecsek Ernővel.
Egyszerűen már nem úgy gondolkoznak a fiatalok, mint akkor. Ráadásul a nyelvezet is régies, nehezen érthető, hiába szépen megfogalmazott. A történetekről nem is beszélve.
Azonban nem minden kötelező rossz, sőt igazándiból egyik sem rossz, ha a megfelelő korban olvassa az ember.
Az Egri csillagok kifejezetten izgalmas, a Legyek Ura akár egy mai young adult könyv is lehetne. Az arany ember pedig, ha túlesszük magunkat a hosszú leírásokon, valójában nagyon érdekes szerelmi történet, sokkal izgalmasabb, mint a mai tini regények többsége. Csak hát hosszú. Amitől egy gyakorlatlan olvasó már az elején megijed, megfosztva magát egy jó könyvtől. Vagy ugyan ilyen az Anna Karenina, ami bár borzalmasan hosszú, mégis minden van benne, ami a mai fiataloknak is kell: izgalmak, intrikák, elérhetetlen szerelem, dráma.
Azok számára, akik nem szeretnek olvasni a kötelező olvasmányok kínzással érnek fel. Nekik talán az lenne a megoldás, ha nem ezekkel vezetnék be magukat az olvasás világába. Annyi lehetőség közül lehet választani, ha egy jó könyvet akarsz, korosztálytól, ízléstől függően, kár lenne, ha pont a kötelezők miatt utálnád meg örökre az olvasást.
Mert a kötelező olvasmány igen is tud áldás lenni, ha nem úgy vezetik be, hogy „csak azért olvasd el, mert kötelező”.
Olvasd el azért, mert érdekel, mert jó.
írta: Gila Dóra