A kötelező ballagási ceremónia után összegyűlik a család apraja-nagyja, hogy együtt is megünnepeljék “kicsikéjük” felnőtté érését. De hol tud mindenki kényelmesen együtt lenni? Sőt, talán nem ártana némi meleg ételt is belevinni a dologba, hiszen Erzsike néni, a másik unokája ballagásán is kiselőadást tartott a szokásokról, amikor megtudta, hogy csak megiszunk valahol egy italt. De valóban létezik erre az eseményre is egy forgatókönyv?
Akárhonnan nézzük a ballagást, az mégiscsak egy fantasztikus esemény. Ritkán kapunk akkora figyelmet, mint akkor. Főleg, ha tanulmányi sikereinkért, még ki is emelnek minket a diákok tömegéből. Na akkor aztán dagadhat a mellünk a büszkeségtől! 🙂 Korábbi cikkünkben írtunk arról milyen hagyományai vannak az előkészületeknek, illetve a “ceremóniának”. Egy technikai jellegű nehézségre viszont az idők folyamán még nem találtak megoldást…
Elindulsz, kezeddel az előtted álló vállába kapaszkodva, részben azért, hogy ne borulj föl, mint egy krumplis zsák, részben, mert ez a szokás. 🙂 Aztán egyszer csak eléritek a “család zónát”, és hirtelen egy tonna virággal a kezedben folytathatod utadat. Ez nagyon szép szokás, de az ünnepség végére gyakorlatilag vehetnéd az irányt a sebészetre, benevezve egy instant kar amputációra. 🙂
Miután helyreállt az összes végtagod keringése, jöhet a családi banzáj! Na, de kiket hívjunk meg? Hol tartsuk az összejövetelt?
A legjobb, ha étteremben látjuk vendégül szeretteinket, mivel sokkal praktikusabb. Valamivel drágább, de ne felejtsük el, hogy se előkészület, se takarítás nincs az esemény után, így csak a kellemes emlékek maradnak, némi érettségi izgalommal keveredve. 😉
Dóri (21)
Mi étterembe mentünk, de kb. 8-an voltunk, úgyhogy vállalható volt a számla is. Így legalább mindenki azt kérte, amit akart, és kényelmesen együtt tudtunk lenni. 🙂
Attila (23)
Étterembe mentünk, ami szerintem nagyon jó volt! Semmi kupi, meg takarítás. 🙂 Ráadásul, mivel ez a ballagó napja, azt ehettem, ihattam, amit csak akartam. Akkor először koccinthattam a szüleimmel legálisan. Jó vége is lett. 🙂
Betti (25)
Mi otthon ünnepeltünk, de akkora botrányba fulladt az egész, hogy inkább ne lett volna. Nagyon durva volt, mint egy szappanoperában! Mindenki egymásnak esett mindenért, aztán rövidre zártuk a dolgot, és szétszéledtünk.
Otthon is lehet ünnepelni, de ahogy az előző történet is mutatja, van benne némi rizikófaktor. 🙂
Az én ballagásom után is hazajöttünk, a szűk család, és néhány családi barát. Szerencsére jó viszonyban vagyunk, így a “hering effekt” sem borított ki senkit, de ezt a megoldást tényleg csak jámbor csoportosulásnak ajánlom. 🙂 Olyan szempontból kényelmes is volt, hogy, aki kidőlt, az kereshetett magának rögtön egy szimpatikus zugot, aztán némi pihenő után újra koccinthattunk az egészségemre. Az ezzel járó felfordulást, majd takarítást már a lelkem egy nagyon mély bugyrába száműztem. 🙂
Kérdés lehet még, hogy, ha van valakink, illik e meghívni egy családi eseményre. Természetesen van rá protokoll, de felesleges ilyen szinten kezelni a dolgot. Hiszen, ha régebb óta tart a kapcsolat, már ismeri a család, akkor miért is ne?! Ha nem ismeri, akkor lehet, hogy jó alkalom, hogy megismerkedjenek, ugyanakkor veszélyes is lehet a rokonok megnövekedett száma miatt. 🙂 Esetleg, ha csak egy kóbor lovagról, vagy királylányról beszélünk, akkor szóba sem jön az ötlet.
Csabi (18)
Nem hívtam meg a barátnőmet, ott még nem tartunk, hogy be is mutassam. Majd este találkozunk.
Réka (27)
A szüleim a pasimat is meghívták az ebédre, mert szerettem volna, plusz állandóan nálunk volt. Minek a színjáték? 🙂
Az én barátom sem volt ott a ballagási ebédemen…leginkább azért, mert nem is volt. Ellenben a húgomé igen. 🙂 Nálunk ennek nem volt extrém jelentősége, a lényeg az volt, hogy azok legyenek velünk, akiket szeretünk. 🙂
kép: nativemobile.com, www.nlcafe.hu, nyultam.com,
