Bréking! – Változások a felsőoktatásban

Rovat

Megosztás

Az egyetemen kívül létrehozzák új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyetemét, lesznek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése és bevezetik a mesteroktató kategóriát – a többi között ezt tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény jövő héten nyilvánossá váló módosító javaslata.

Új felsőoktatási intézmény típus: az alkalmazott tudományok egyetem

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az alkalmazott tudományok egyetem kategória bevezetésével jobban szeretnének közeledni a munkaerő-piaci igényekhez.

Közösségi képzőközpontok létesülnek

Közösségi képzőközpontok várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre – mondta, példaként említve Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát. Lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli. Az a cél, hogy az érintett régiók, városok, ne legyenek elzárva a felsőoktatási hozzáféréstől – mutatott rá.

Egyszerűsödik az intézmények közötti együttműködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzések megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció.

Gyakoralti BA képzés azoknak, akik nem a tudományos pályán képzelik el a jövőjüket

Létrehozzák a “bachelor profession” típusú képzési formát, amelynek lényege, hogy azok a hallgatók, akik nem tudományos vonalon szeretnének haladni, az adott diszciplína üzemeltetésére vonatkozó tudást szerezhessenek. Ez a képzési forma is alapképzésnek számít majd, és három éves lesz – jelezte.

Új feltételekkel  sorolják át a hallgatókat a költségtérítéses képzésbe

Palkovics László kitért arra is, hogy a hallgatók állami ösztöndíjas képzésből költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két év átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni.

Kompetenciamérés a végzős hallgatók körében is

A hallgatók az egyetemre való bekerülés idején és az onnan történő kikerüléskor kompetencia-mérésen vesznek majd részt, hogy lássák milyen képességekkel rendelkeznek, illetve az adott intézmény mit tett hozzá a diák tudásához. Azt a célt tűzték ki továbbá, hogy a hallgatók egyetemi éveik alatt az általuk felvett kreditek 10 százalékát idegen nyelven hallgathassák – mondta az államtitkár, jelezve: az intézmények irányába követelmény, hogy ennek a lehetőségét teremtsék meg.

Mesteroktatók a gyakorlati életből

Szólt arról is, hogy új formaként megjelenik a mesteroktató, amely régi igény a felsőoktatási intézmények részéről. Ezek olyan szakemberek lesznek, akik a gyakorlati életből érkeznek és gyakorlat-orientált képzést nyújtanak. Eddig ez tiszteletbeli cím volt csak, a jövőben az akkreditáció során is figyelembe vehető lesz.

Kevesebb időt kapnak az oktatók arra, hogy a hallgatókkal foglalkozzanak

Módosulás, hogy az egyetemi tanárok kontaktórája – amikor nemcsak előadást tartanak, hanem a hallgatókkal is foglalkoznak – csökken, a docenseké változatlan marad, az egyetemi adjunktusoké, tanársegédeké kismértékben nő. Követelmény lesz, hogy mindenkinek az idő 20 százalékát kutatási tevékenységre kell fordítania, és ezt dokumentálni is kell.

Oktatók a határon túli magyar felsőoktatási rendszerben

Új elem, hogy az egyetemi oktatóknak lehetőségük lesz tevékenységüket határon túli magyar nyelvű oktatási intézményben folytatni. Egy adott megállapodás alapján ezt finanszírozni is tudják, a költségvetésben ez külön tételként szerepel majd.

Osztatlan képzés az agrárképzésben, erősítik az orvosképzést

A kormány szerdai ülésén ezen változtatások mellett döntött arról is, hogy az agrárképzésben megjelenik az osztott mellett az osztatlan képzés. Jelenleg 12 helyen folyik agrárképzés, át kell gondolni azt is, milyen struktúrában tudnak magasabb színvonalú képzést biztosítani, és hatékonyabbá kell tenni a kutatást is.

Erősíteni kívánják továbbá az orvosképzést is – tette hozzá Palkovics László, aki kitért arra: a cél, a felvehető orvostanhallgatók számának növelése. A képzési helyek száma nem fog nőni, de növelni kell a minősített oktatók számát, javítani kell a laboratóriumi hátteret, az infrastruktúrát, különösen a Semmelweis Egyetemen, és fejleszteni kell a klinikai rendszert. Jelezte: külön előterjesztés fog készülni, ami 3-4 hét múlva várható. Erősítenék az állatorvosi képzést is.

A HÖK tagjai legfeljebb négy évig maradhatnak meg a pozícióikban

Változás, hogy a hallgatói tisztségviselők maximum négy évig tölthetik be funkciójukat, illetve megjelenik a hallgatói méltóság megsértésének elkerülésére vonatkozó szabályozás, valamint a vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár elmondta: néhány nap múlva kormányrendeletben jelenik meg szakjegyzék, amelyet a rektori konferenciával egyetértésben öntöttek végleges formába.

Forrás: MTI

Ha végeztél a cikkel, nézz bele a legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta