Csoknyayné Leéb Katalint diákjai jelölték az Év tanára díjra. Katalin kémiát, fizikát és biológiát tanít a Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
“Szuper jófej és nagyon kedves”
-ezt gondolják diákjai a tanárnőről.
Olvassátok el vele készült interjúnkat!
Mi motiválta, hogy a tanári pályát válassza? Mennyi ideje tanít?
1987 óta vagyok a pedagógusi pályán. Sokan kissé furcsán néznek rám, ha ezt megemlítem, és ugyanezt a kérdést teszik fel nekem, kiegészítve azzal, hogy hogyan is bírom még mindig….
Írhatnám azt, hogy gyermekkorom óta a pálya felé vonzódtam, hogy ovis koromban is a babáimat tanítottam, de ez nem lenne igaz. Orvosnak készültem. A középiskolában osztályfőnököm ébresztett rá arra, hogy talán mégis van bennem valami, ami a tanári pálya felé irányít.
Diákjaimnak mindig elmesélem, hogy nagyon szerettem volna kipróbálni, milyen érzés az osztálynapló lapozgatása feleltetés előtt, hogyan is lehet észrevenni a meg nem engedett segédeszköz használatát egy dolgozatírásnál. Így indultam neki a pályának.
Azóta sok minden megváltozott, osztálynapló sincs már, a puskázás sem a régi … de még mindig itt vagyok.
Tanítványaimtól kapom az energiát, hogy csináljam, fejlődjek, és maradjak lélekben fiatal.
Milyen módszereket tart a legmegfelelőbbnek és melyeket alkalmazza ezek közül az óráin?
Az elmúlt évek alatt sok módszert megismertem, sokat ki is próbáltam szaktanárként, osztályfőnökként. A legmegfelelőbb módszer mindig az, amelyik a tanulókhoz a legjobban illik, amit megkövetel a velük való együttműködés. Próbálom követni a fejlődés menetét, a tanulók digitális világát. Igyekszem mindent megmozgatni annak érdekében, hogy tanítványaim minél többször átéljék a „heuréka” élményt, a közvetlen megtapasztalást. Szeretek játszani, vetélkedni és versenyezni. Ezt az érzést próbálom átadni diákjaimnak. Az elmúlt évek alatt sokat kellett tanulnom, megismertem kooperatív technikákat, az IKT eszközök használatát és beépítését a tanórákba. Írásvetítővel kezdtem, jelenleg a Kahoot-nál tartok…
Mennyire tartja fontosnak a jó tanár-diák viszonyt?
A jó tanár-diák viszony a pedagógus életének és eredményes munkájának egyik alappillére. Hitelessé csak az a pedagógus válhat, aki őszintén odafigyel tanítványaira, minden helyzetben kiáll értük, képes önzetlen segítségnyújtásra. Ha kell együtt sír és együtt nevet a gyerekekkel. Képes megmutatni emberként is magát. Jó viszony nélkül lehetetlen kezelni a felmerülő problémákat, megoldani konfliktushelyzeteket. Ez az a tényező, mely a pedagógusnak lendületet, fiatalságot, fáradhatatlanságot ad.
A jövőben milyen változtatásokat szeretnevéghez vinni?
A tanár is ember. Nem tudhat mindent. Tehát folyamatos önfejlesztésre van szüksége. Ezért is kutatok olyan lehetőségek után, melyek segítségével még inkább motiválni tudom tanítványaimat, s közelebb tudom hozni hozzájuk a természettudományokat. Szeretnék minél több olyan módszert elsajátítani, mely a 21. század gyermekeinek fejlődését, tudásuk gyarapodását segítik. Szeretném, ha a 45 percek továbbra is pillanatoknak tűnnének…
Ön szerint egy tanárnak a tanításon túl milyen feladata van a diákokat érintően?
Egy tanár a nap 24 órájában mentor, szülő, pszichológus, életmód tanácsadó, barát, mintakép, fáradhatatlan adminisztrátor, ha kell postás, ha kell mentőápoló. Mindig elérhető, megkereshető, megkérdezhető. No és határozott, bölcs, példamutató, következetes, megértő, empatikus, jókedvű. Mit is kellene válaszolnom erre a kérdésre?
Pedagógusként mit tekint a legnagyobb sikerének?
A pályám minden egyes pillanatát! A szárnyaim alá került több ezer gyerek fejlődését, életének alakulását, a több száz „unokámat”, tanítványaim szeretetét, őszinte elismerését, csillogó szemeit! A folyamatos szakmai és emberi fejlődés lehetőségét, a megmaradt hitet a pedagógusi pálya értelmében. A „köszönöm”, a „de jó volt, a „csináljuk még”, a „szeretünk ofő” kifejezéseket!
Melyek a tanári pálya legnehezebb pillanatai?
Sok ilyen van….sajnos. A tehetetlenség, a megoldhatatlan helyzetek, a szomorú sorsok…
A magas osztálylétszám, az időhiány, az elromló eszközök, a hiányzó vegyszerek, a leamortizálódó épületek, az elismerés hiánya, a nyári szünettel kapcsolatos irigység.
És a felesleges értekezletek…..
Hogyan reagálhat egy tanár a kínos helyzetre?
Ha kell humorral. Ha kell kíváncsisággal. Ha kell hallgatással. Ha kell türelemmel. Ha kell megérteni akarással. Ha kell őszinte beismeréssel.
És mindig szeretettel.
