Már több mint száz éve találták egy egyiptomi sírban, a korát azonban csak most sikerült megállapítani. A kutatóknak leesett az álluk.
De csak most. Amikor a múlt század elején először meglátták a leletet, még csak egy halom textílcsíkot láttak benne. 65 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a többé-kevésbé épen maradt ruhadarabot is kiszúrja valaki a kupacból. Az ősi, vállán-karján szépen berakott V-nyakú blúzról aztán kiderült, hogy a világ legrégibb, szabott ruhadarabja: 5.100 és 5.500 év közötti – írja a Globoport.
Valaha egy földig érő lenruha lehetett. Az első dinasztia kezdeteinek idején, vagy még annál is korábban szőtték az anyagát. Az oxfordi egyetmen elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint valamikor Krisztus előtt 3482 és 3102 között. Plisszírozott ujjaival és vállrészével ez az első olyan ismert ruhadarab a világon, amelyet szabtak-varrtak. Korábban csak sima lepleket viseltek, azokat redőzték a test körül.
Az Antiqity című folyiratban magyarázták el történészek, hogy mitől is olyan fontos és ritka ez a lelet. Azért például, mert csak kivételes esetben maradnak fent ennyi ideig az egyébként nagyon is kényes textíliák. Az pedig, hogy nemcsak maga az anyag, hanem egy csaknem ép ruhadarab is túlélte az évezredeket, még kivételesebb.
A ruhadarabon talált hordásnyomokból azt feltételezik a tudósok, hogy nem halotti ruha volt: még életében viselte egy feltehetően gazdag ember. És, jóllehet ma blúznak tűnik, hasonló, ám későbbi, földig érő ruhadarabok azt sugallják, hogy valamikor sokkal hosszabb lehetett, mint most – mondták a kutatók a National Geographic-nek.
Egyébként egy bizonyos W.M. Flinders Petrie vezette az ásatást Tarkhanban, a Kairótól 50 kilométerre délre fekvő ősi temetőben, ahol a vintázs ruhadarabot találták. Az ő csapata tett először említést 1912-13-ban egy nagy halom lenanyagról. De ők soha nem vették észre a mocskos halomban az épen maradt ruhát. A kupacot csak 1977-ben küldték Londonba, a Victoria és Albert Múzeumba restaurálásra, és akkor találták meg a 17 különböző textilfajta között a ruhát. Amelyet simán és boldogan hordanánk ma is, ami az anyagát és a szabását illeti.
