Rossz hír: bizonyos értelemben a történelem az egyik legnehezebb tantárgy. Jó hír: megtanulni egyáltalán nem lehetetlen.
Azt kell megérteni a történelemmel kapcsolatban, hogy egyszerre négy kérdésre kell tudni a választ: hol, mikor, mi és miért történt. Ha az egyik hiányzik, az egész borul. Csak egy nagy adathalmazt látunk, amit valahogyan meg kellene jegyezni, az érettségiig mindenképp.
Az már fél siker, ha a „hol, mikor, mi” hármassal tisztában vagyunk. Ebben legnagyobb barátunk az atlasz. Ha a szeptemberi könyvosztás óta nem találkoztunk vele, gyorsan keressük előés ügyeljünk, nehogy újra szem elől tévesszük. A térképre rápillantva azonnal érkezik a válasz a három kérdésre. Ehhez persze nem árt néha fellapozni, nézegetni, barátkozni vele.
Ha új barátunkat jól ismerjük, garantált a töri hármas. Az ötöshöz ismerni kell a miértet, amihez már gondolkodni kell. Az összefüggések megértéséhez sokat segíthet a tanár és a tankönyv. Ha valami miatt ez a két mankó nem megfelelő, akkor sincs veszélyben az ötös töri dolgozat.
Rengeteg oktatóanyag van az interneten és a könyvtárban. Ráadásul az utóbbiban a könyvtáros is segíthet gyorsan megtalálni, amit keresel. Persze az utánajárást a lusták nem szeretik, de az élet nem is habos torta.
Segítség lehet még két dolog. Az egyik, hogy a három első kérdés ismeretében elképzeled, te mit tettél volna az adott helyzetben. Tehát eljátszol a gondolattal, hogy például te vagy Julius Ceasar és mérlegeled, érdemes-e átlépni a Rubicont. Ráadásul ezt többen is csinálhatjátok, és így már igazán érdekes társasjáték kerekedhet a töritanulásból.
A másik segítség a művészetek. Nem véletlenül sorolják fel az ajánlott irodalmat a leckék végén. Egy-egy jól kiválasztott regényből, mozifilmből, vagy sorozatból is rengeteget tudhatsz meg az adott témáról. Ráadásul olyan színes adalékokat, amik nemcsak neked teszik érdekessé a történelmet, de a tanár is elájul, hogy „miket tud ez a gyerek!”
