Az ’56-os hősök műegyetemi emlékművének koszorúzásával kezdődött meg vasárnap délután a forradalom 67. évfordulójának alkalmából megrendezett programsorozat.
Vasárnap délután a Műegyetem rakparton, az ’56-os hősök emlékművének koszorúzásával kezdődött a forradalom és szabadságharc emléknapja. A nap folyamán ’56-os túlélők idézték fel a forradalom kirobbanását, a hősökről pedig a Műegyetemtől induló fáklyás felvonulással emlékeztek meg, ahol többek között iskolás fiatalok ezrei tisztelegtek a szabadságért kiálló ’56-os diákság előtt.
A fáklyás felvonulás 17 óra után érkezett a Bem térre, ahol 67 éve az ’56-os októberi diákmozgalmak forradalommá fejlődtek tovább.
Történelmet írtak 67 éve a magyar egyetemisták; fellázadtak a világ legrettegettebb katonai hatalma, a Szovjetunió ellen, megrendítették a sérthetetlennek hitt szovjet birodalmat és a kommunizmus megállíthatatlanul terjedő és világuralomra törő eszméjét is – mondta Panyi Miklós ünnepi beszédében, miután megérkezett a helyszínre a Műegyetemtől a hagyományos fáklyás emlékmenet a Szent Gellért tér – Várkert rakpart – Clark Ádám tér útvonalon.
Több ezer fiatal gyűlt össze a Kárpát-medencéből, hogy megemlékezzen a világtörténelmet író egyetemistákról – folytatta az államtitkár, hozzáfűzve: az elmúlt három évtizedben ez a nagyszabású megemlékezés az egyik legmeghatározóbb és a leglátványosabb az országos ünnepi események közül. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, amiért kiemelt feladatának tartja, hogy anyaországi és határon túli fiatalokat hívjon össze a történelmi helyszínekre és együtt ápolják 1956 örökségét.
Megemlékezett a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökéről, Halzl Józsefről is, méltatva “rendíthetetlen hitét és kitartó, a magyarság érdekében határokat nem ismerő munkáját”. Halzl József, aki idén lenne kilencven esztendős, ötödéves műegyetemistaként részt vett az 56-os eseményekben, egyike volt azoknak, akik világtörténelmet írtak – idézte fel Panyi Miklós.
Kijelentette: a forradalom európai volt célrendszerében, hiszen a keleti blokk helyett semlegességet, és ezáltal az Európához való tartozást óhajtotta. Európai volt olyan értelemben is, hogy hatása nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára is kihatott; a magyar városok utcáin a harc nemcsak hazánkért, hanem Európáért is zajlott – tette hozzá az államtitkár. rámutatott: a pesti srácok bátorsága és áldozata rántotta le a leplet az akkori Nyugaton sokak által “romantikusnak mitizált” szovjet kommunista rezsim birodalmi, elnyomó jellegéről. A magyar forradalom vérbe fojtása döbbentette rá Európa polgári társadalmait a súlyos veszélyre, az egyenlőséget hirdető kommunizmus embertelenségére.
