Ezt nézed:  / Hírek / Programok / Utazás / Filmen innen Tiszántúl

Filmen innen Tiszántúl

Filmturisztikai kalandozásainkat ebben a hónapban két Nemzeti Parkban folytatjuk. Hazánk jól ismert tájegységei, a Kiskunságon elterülő homokvidék, valamint az Alföld jellegzetes pusztája a Hortobágy, évtizedek óta kedvelt filmforgatási helyszín. 

Helyszín: Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park

Filmek: Körhinta (1956) Légy jó mindhalálig (1960) Oldás és kötés (1963) Tízezer nap (1965) Szegénylegények (1966) Egri csillagok (1968) Talpuk alatt fütyül a szél (1976) Hosszú vágta (1983) Szerelem első vérig (1986) Magyar vándor (2004) Délibáb (2014) A martfűi rém (2016)

Fábri Zoltán korai filmjében, a Körhintában az akkor még főiskolás Törőcsik Mari alakította a női főszerepet. Partnere Soós Imre, a korszak egyik ikonikus magyar színművésze volt, akiért ezrek rajongtak akkoriban a hazai mozikban. A történet Debrecen környékén játszódik az 50-es évek elején, a termelőszövetkezetek létrejöttekor. Bár a politikai utalás a háttérben marad, mégis a gazdálkodási döntési kényszer miatt apa a lánya ellen fordul, amikor az, a szerelmet választja a szülői akarat ellenében.

A film helyszínei közül ma is felfedezhető a hortobágyi kilenclyukú híd mellett, a közelben lévő látóképi csárda, illetve az egykori vasútállomás. Utóbbinál, az utolsó jelenetek egyikében Mari és Máté itt találkoznak egymással.

Fotó: Körhinta/Nemzeti Filmintézet

Móricz Zsigmond klasszikus regényéből Ranódy László készített játékfilmet. A Légy jó mindhalálig története a 19. század végén játszódik Debrecenben. A rendező hűen az irodalmi alkotáshoz, a helyszíneket eredeti környezetben forgatta. Így láthatjuk a filmben többek közt a híres református kollégiumot, és a nagytemplom közvetlen környékét is. Nyilas Misi (Tóth László) és Török úr (Holl István) találkozását a trafik előtt, a belvárosban található Vár utcában vették fel. Sajnos az épületet azóta lebontották.

Fotó: Légy jó mindhalálig/Debrecen/MTVA archívum

Jancsó Miklós, Oldás és kötés című filmje nagyrészt szintén az Alföldön játszódik. Az önmagát és hivatástudatát kereső fiatal sebészorvos, Járom Ambrus (Latinovits Zoltán) a fővárosból egyenesen a tanyavilágba érkezik egy nyitott cabrióval. A szülői találkozást Jászboldogházán forgatták.

Fotó: Oldás és kötés/Jászboldogháza/Nemzeti Filmintézet

Útközben áthajt a Karcaghoz közel eső Zádor-hídon is. A híd ma is megtalálható, a környék egyik legkeresettebb turista látnivalója.

Fotó: Zádor-híd/Karcag/videk.ma

A magyar filmtörténet talán egyik legemlékezetesebb képsorát látjuk a Tízezer nap című alkotásban, amikor a tiszafüredi hídon, egy egész ménes vágtat át. A jelenet nehézsége miatt mindössze egy alkalommal lehetett csak felvenni a beállítást.

Fotó: Tiszafüredi híd/port.hu

Kósa Ferenc nagyívű történelmi drámájában, mintegy harminc éven keresztül szemlélhetjük a magyar parasztság sorsát a 20.század viharos évtizedeiben. A Kiskunsági Nemzeti Park a 60-as évek közepétől, egészen napjainkig szolgál egy-egy játékfilm helyszínéül. A Szegénylegényekben, az Apajpusztán felépített látványos sáncszerű erődítményben, a hajdani csikósok és betyárokat látjuk itt fogságban sínylődni.

Fotó: Szegénylegények/Apajpuszta/port.hu

Banovich Tamás látványtervei alapján elkészített díszlet, méltó módon emelte tovább a film ma már legendás hírnevét. Sajnos a forgatás befejeztekor a díszletet elbontották, pedig bizton állítható, hogy manapság komoly filmturisztikai attrakció lehetne. Ugyancsak ehhez a tájhoz köthető, az Egri csillagok film látványos nyitójelenete, amikor a török lovasok vágtatnak a magyar alföldön. A jelenet végén pedig, a két török vezért látjuk diadalmasan lépkedni a szultán sátra felé.

Fotó: Egri csillagok/Apajpuszta/OSZK

A 2004-ben forgatott Magyar vándor című történelmi paródiában, szintén ezen a területen, az Apaj melletti pusztaságon vették fel Toldi Miklós (Fekete László) valamint menyasszonyának (Oroszlán Szonja) jelenetét.

Fotó: Magyar vándor/Apajpuszta/videa.hu

Szomjas György magyar vadnyugati filmje, azaz eastern kalandfilmje, a Talpuk alatt fütyül a szél címet kapta. A cselekmény teljes egészében a pusztákon játszódik. Az alföldi tanyavilág jól ismert hagulatában, egy klasszikus rabló-pandúros történetet látunk kibontakozni, ahol a hangsúly az állandó üldőzésen van.

Fotó: Talpuk alatt fütyül a szél/Hortobágy/port.hu

A végeláthatatlan rónák mellett, feltűnik még a Hortobágyon található Máta település néhány jellegzetes falusi portája is. A község ma leginkább arról nevezetes, hogy innen indulnak a környéket bemutató turisztikai, úgynevezett pusztaprogramok.

Fotó: Hortobágy/Mata/mataimenes.hu

A Hortobágyon készült nemzetközi produkciók közül talán legfigyelemreméltóbb filmalkotás, a Hosszú vágta, amely egy izgalmas kalandfilmben egyszerre mutatja be a magyar pusztákra jellemző környezetet, illetve a második világháború okozta pusztításokat. A főszerepre ráadásul a készítők, nem kisebb nevet tudtak szerződtetni, mint John Savage-t, aki a 70-es évektől kezdve már befutott világsztárnak számított. Savage a Milos Forman rendezte Hair-ben tűnt fel, és lett egy csapásra ismert színész. Az amerikai-magyar kooprodukciós filmben az amerikai filmsztár, egy katonai pilótát játszott, akinek a németek lelövik a gépét. A pusztákon bujkáló főhőst aztán magyar ellenállók és partizánok szöktetik át a jugoszláv határon. A filmben számos magyar színész is játszott még, és Debrecen városa is feltűnik néhány jelenet erejéig.

Fotó: Hosszú vágta/Hortobágy/John Savage és Bánsági Ildikó/port.hu

Szeged, a dél-alföldi megyeszékhely szintén számos játékfilmnek biztosított már kitűnő forgatási hátteret. Az 1986-ban bemutatott Szerelem első vérig című ifjúsági film, nemcsak romantikájával, hanem helytörténeti vonatkozásával is felhívta magára a figyelmet, hiszen a cselekmény középpontja a Napfény városa. Számos ismert épület és utca tűnik fel a filmben, így mindjárt a történet legelején például a belvárosi-híd is – a főképen.

Az elmúlt évekből két olyan alkotást érdemes megemlíteni, ahol a helyszín az alföldi tájra, illetve az itt lévő városokra utal. Hajdú Szabolcs Délibáb című izgalmas neo-westernfilmjében valahol a puszták mélyén járunk. Egy tévedésből idekeveredő külföldi vendégmunkás, sötét kálváriáját követhetjük végig.

Fotó: Délibáb/Hortobágy/welovebudapest.com

Mindenképp érdemes kiemelni, hogy a főszerepet alakító elefántcsontparti származású, Isaach De Bankolé többek közt, olyan filmekben szerepelt már, mint a Fekete párduc/Marvel filmek, vagy éppen a 2006-os James Bond film, a Casino Royale.

A Sopsits Árpád által feldolgozott martfűi sorozatgyilkosságok, a 60-as évek Magyarországára visznek bennünket. A Martfűi rém című film, valósághűen próbálja ábrázolni azokat a megtörtént bűnügyi eseteket, melyek csaknem egy évtizeden keresztül tartották rettegésben az ország itt élő lakosságát. A film forgatási helyszínei a Tisza-part mellett, Szolnok, Mezőtúr és Martfű voltak. Az egyszerre hátborzongató és őszinte film jelenetei kivétel nélkül eredeti környezetben lettek rekonstruálva.

Fotó: Martfűi rém/Martfű/Balsai Móni/forumhungaricum.hu

Ezt olvastad már? Erdei utak – Elszabadult teve és őrjöngő grizzly

A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

Főkép: Szeged belvárosa/Basa Balázs

Szerző: Basa Balázs

instagram default popup image round
Follow Me
502k 100k 3 month ago
Share