A 2016-os év egyik legfontosabb közéleti ügye a közoktatás kapcsán folytatott vita lett. Először a miskolci Herman Ottó gimnázium nevelőtestülete fogalmazta meg nyilvánosan, hogy mélységesen elégedetlen a központosított oktatásszervezés működésével, a növekvő adminisztrációs terhekkel, a bérezés feltételeivel, a pedagógusok és a diákok növekvő óraszámával. A miskolci kezdeményezéshez számos pedagógus és diák csatlakozott, ezen kívül pedagógus- és diákszervezetek is az ügy mellé álltak. Hogyan reagált a kormányzat? Tekintsük át a történéseket részletesen és időrendben!
2016. január 6. A miskolci Hermann Ottó Gimnázium nyílt levélben szólította meg az oktatáspolitika képviselőit. A tantestület ebben többek között kitért arra is, problémás az iskolák központi finanszírozása, az iskolaigazgatók jogkörének csökkentése. Jelenleg például minden apró beszerzés teljesítéséhez kérvényt kell írni a Klik-nek, az iskola WC-papírt sem vásárolhat önállóan. Saját forrásai nincsenek erre. Kiemelték, a 2013-ban ígért fizetésemelésnek csak 60 százalékát kapták kézhez a pedagógusok, a maradék 40 százalékot négy év alatt fizeti ki az állam. Meglátásuk szerint mind a diákoknak, mind a tanároknak nőttek a terheik a magasabb óraszámokkal. Az utóbbiak ráadásul számos új adminisztartív feladatot kaptak a pedagógus önértékelés és a potfolió készítés bevezetésével.
A levélben foglalt kezdeményezéshez 2016 februárjának közepéig több, mint 34 ezer, nevét is vállaló szülő, diák, pedagógus, érdekvédelmi csoportosulás és szimpatizáns csatlakozott. Egy-két hét alatt a Független Diákparlament, a Magyartanárok Egyesülete, a Hálózat a Tanszabadságért, sőt egy dunántúli Klik vezető is csatlakozott a kezdeményezéshez. Rajtuk kívül több, mint 500 iskola tantestülete is aláírta a levelet.
2016. február 3. Ötezer miskolci pedagógus, diák és szülő vonult az utcára az oktatáspolitikai döntések miatt. Budapesten, Sopronban és Veszprémben is szimpátiatüntetést rendeztek, amelyen néhány száz fő vett részt.
2016. február 6. Az egyre feszültebb légkörben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minsztere, menesztette Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkárt, és Palkovics László felsőoktatási államtitkárt nevezte ki helyette. Czunyiné digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként folytatta tovább tevékenységét. Balog Zoltán hétfőn, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak átadásán többek között elmondta, ha az ország az oktatás terén a helyét meg akarja őrizni, illetve javítani kíván rajta, akkor többet kell dolgozni, nemcsak a pedagógusoknak, de nekik is – írja az Index.
2016. február 9. Először ülésezett a Köznevelési Kerekasztal, amelyen egyeztetnek az oktatáspolitika és a köznevelés szereplői. A testület két hetente fogja megvitatni a problémás kérdéseket. Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója az MTI tudósítása szerint így értékelte a történéseket: „minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott.” Az Index összegyűjtötte a kormányzat legfontosabb vállalásait, amelyek elhangzottak a kerekasztalon. Átalakítják a súlyos adósságokkal küzdő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését, ezen felül módosítják, egyszerűsítik az iskolai közbeszerzéseket. Az iskolaigazgatók még ebben a félévben olyan bankkártyát kapnak, amivel önállóan intézhetnek iskolai javításokat, beszerzéseket. A bérezésről is szó esett: azonnal rendezni fogják a jövedelemelmaradásokat, ráadásul sürgősen intézkednek a nyugdíjas korúak foglalkoztatásáról. Az adminisztrációs terhek enyhítésére lerövidül a tanfelügyeleti és az intézményi önértékelési folyamat.
A kerekasztalt sok bírálat érte, elsősorban a meghívottak miatt. A meghívottak között szereplő PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) szerint a tárgyalóasztalnál ülő szervezetek egy része kötődik a kormányhoz, míg másoknak nincsen sok közük a közoktatás világához. A Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is résztvevő volt. Mivel a kormány álláspontja a PDSZ véleménye szerint túlreprezentált volt a kerekasztalon, fontolgatták, nem vesznek részt az alakuló ülésen – írja az Index. A PDSZ választmánya végül ezzel együtt a jelenlét mellett szavazott, míg a Pedagógusok Szakszervezete hasonló okból nem ment el a tárgyalásra, ők már sztrájkra készültek. A találkozón részt vevő több szervezet képviselői közül többen úgy nyilatkoztak utóbb: nem fogadják el legitimnek a Köznevelési Kerekasztalt. Az indok a résztvevők többségének kormányközelinek vélt pozíciója volt – írja az Index.
2016. február 12. A Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottága pénteken tárgyalt a kormány képviselőivel. A cél az volt, hogy érdemi választ kapjanak 25 pontos követelési listájukra, amely alapvetően a Herman Ottó Gimnázium által is felvetett problémákat tárgyalja. Szeretnék elérni a tanárok kötelező óraszmának csökkentését, a A KLIK helyett az intézményvezetők munkáltatói, gazdálkodási jogát is visszaadná a pedagógusok sztrájkbizottsága. Követelésük az, hogy dolgozhassanak a nyugdíjas kollégák is, és szüntessék meg az állami tankönyvpiac monopóliumát. Legyen ismét 18 év a tankötelezettség korhatára, és az iskolákban ne kelljen bennmaradni 16 óráig a diákoknak – írja az Index. A PSZ legfontosabb, stratégiai célja az alapvető strukturális átalakítás megvalósulása, a központosítás felszámolása. A kormány részéről erre nem láttak hajlandóságot.
2016. február 13. A Pedagógusok Szakszervezete tüntetést szervezett a budapesti Kossuth térre. A tér a rossz idő ellenére is tele volt.Több szakszervezet, köztük vegyipari és egészségügyi dolgozók érdekképviseletei is szolidaritást vállaltak a tanárokkal, és jelen voltak a tüntetésen.
2016. február 15. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója bejelentette: a kormányközeli pozíciója miatt illegitimnek tartott Köznevelési Kerekasztal helyett az oktatásügy tényleges szereplőivel és szakértőivel közösen létrehozzák az Alternatív Köznevelési Kerekasztalt, ahol ők diktálnak és határozzák meg a fontos ügyeket – írja az Index. Ide várják a kormány képviselőit is.
