Mindig látom a Facebookon az olyan posztokat, amik azt próbálják bebizonyítani: akik a 90-es években nőttek fel, ők mennyire máshogy éltek. Igen, most van egy nagy generációs váltás, hiszen az életmód, a modern technika rohamosan változik, fejlődik. Ugyanez igaz ránk, és a szüleinkre is. Máshogy nőttek fel az emberek kb. mindegyik évtizedben, megérteni egymást pedig egyre nehezebb.
Nem lehet tehát szerintem kategórikusan azt mondani, hogy egy-egy dolog jobb volt akkor, vagy rosszabb most. Más. De miben? Hát sokmindenben.
Akik a 90-es években nőttek fel, azok talán szerencsések, mert mind a két spektrumot átélték. Tudják milyen volt akkor a világ, és milyen most. Tudjuk, hogy ahogy felnőttünk, azt a mai gyerekek már nem ismerik. Annak idején nem volt iPhone, és akkor is ki akartunk mozdulni, ha esett az eső. Tán azért gondoljuk, hogy ahogy a mai fiatalok élnek, az gáz. Persze, mi sem élünk már úgy, mint akkor, szóval csak a szánk nagy. Amúgy lassan különbséget lehet tenni a 2000-es években született és 2010-után születettek élete között is. A bátyám gyereke például már 3 évesen jobban vágja az Andriod rendszert, mint mi.
Íme néhány dolog, ami más volt.
Filmek
Ma: Filmeket ma anélkül lehet kölcsönözni, hogy el kéne menni otthonról. Először a T-Home kínált ilyen rendszert, ma meg már egy csomó megoldás elérhető.
Régen: El kellett menni a tékába. Talán még ti is emlékeztek a DVD kölcsönzőre. Na, az már nagy dolog volt. Korábban VHS videót kölcsönöztünk, amit vissza kellett vinni időben VISSZATEKERVE, vagy ha nem, bírságot kaptunk.
ZENE
Ma: Fogod és letöltöd, vagy elhangzik a „küggyed mán át blutyutyon, vagy valami”. Amúgy az én telefon bluetooth nevem tényleg blutyuty. Zseni vagyok. Ma nem csak számokat, de teljes albumokat tölthetsz le percek alatt. Kész.
Régen: Faluban nőttem fel, és ha valamit meg akartam szerezni kazettán, merthogy CD-játszó nem volt, akkor át kellett mennem a szomszéd városba és könyörögni a zeneboltban, hogy szerezzék meg nekem. Ha meg volt nekik, akkor 1-2 nap alatt le is másolták, úgy olcsóbb volt. Ha meg sokat hallgattad, akkor egyre rosszabb lett a minőség. Mondjuk akkor tudtunk egymásnak csinálni válogatás-kazit. A letöltés az volt, ha megvártad, míg a rádióban lement a dal, és gyorsan felvetted. Aztán mehetett a Cherry Cherry Lady.
Filmbemutatók
Ma: A ma megjelenő filmet valaki már felvette a moziban, mire hazaérsz a suliból.
Régen: Ha nem mentünk el a moziba, hónapokig várni kellett, mire kijött kazettán, vagy DVD-n a cucc. Aztán meg kellett várni, míg a tékában lévő 2 példány éppen bent van. Igen, nem volt elég tékába menni a filmekért, szerencse is kellett, hogy bent legyen. Ez így nézett ki: Ez bent van? Nincs. Ez bent van? Nincs. Ez bent van? Nincs. Aztán kiszólt a tulaj: Béla, ki az, aki ennyire válogat?
Videólejátszók
Ma: Van iPod, Tablet, kindle, blue-ray, mobiltelefon – mindenféle, amivel azonnal lejátszhatsz videót. Soha nem tudsz unatkozni.
Régen: Hú, hát nagy dolog volt, ha valakinek volt walkman-e, a discman-ről már ne is beszéljünk. És ezek ugye csak hangot játszottak le. Nekem is csak utánzat volt, ami nagyon hamar lemerült, és ahogy merült, úgy lett lassabb a zene. Tiszta élvezet. Videót csak otthon néztünk. Ugyanez igaz a videojátékokra is.
Internet
Ma: Maradjunk annyiban, hogy van internet és gyakorlatilag már mindent testre szabhatsz.
Régen: Amikor lett számítógépem, kb. 1 órát használtam, aztán kikapcsoltam, nem volt net, mit csináltam volna vele? Aztán amikor lett net, tudtunk letölteni telefonra lógót. Ne menjünk bele, hogy mi az. 😀 Giga lassú volt. Viszont sportoltunk. Az is valami, nem?
Szombat reggeli rajzfilmek
Ma: A mai gyerekek nem nagyon ülnek le megnézni egy 90 perces rajzfilmet, amiben nincsenek zombik, vámpírok, vagy egyéb erőszakos dolgok. Már Barbie sem menő. A kislányok Monster High-t néznek, vagy Disney hercegnőket. És minden karakternek egyre drágább ruhája van.
Régen: Szerettük a bolondos dallamokat. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és társai. Szombat és vasárnap reggel azért keltünk fel korán, hogy láthassuk. Sőt annak idején délutánonként ment a Kacsamesék, vagy Chip és Dale. Szerettük. Később jelentek meg az animék: Dragon Ball, Sailor Moon. Minden nap ott ültünk és néztük: egy részt naponta. Nem volt olyan, hogy neten két éjszaka megnézel 8 évadot.
Játékok
Ma: Ma játszunk Pc-n, konzolokon és minden nagyon modern, nagyon next gen. A játékok ma kiváló grafikával tárulnak elénk.
Régen: Elsősorban a képzeletünkkel játszottunk. Várakat, bunkereket építettünk és rivális bandákkal harcoltunk. Az élet volt maga a játék. Később, mikor megjelentek az első videojátékok Marioval játszottunk. Évekig játszottuk végig ugyanazokat a pályákat, hiszen nem volt mentés.
Ferris Bueller azt mondta: “Az élet elég gyors, ha nem állsz meg egy percre, és nézel körül, lehet, hogy lemaradsz valamiről.”
Az élet tehát folyamatosan változik, nincs is ezzel baj, szép dolog viszont látni, mi volt régen és mi van ma. Nem?
