Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Hajózni kell – Beszélt-e a Homo erectus?

Hajózni kell – Beszélt-e a Homo erectus?

Egy új elmélet szerint a sokak által ostobának tartott faj tagjai jóval fejlettebbek voltak annál, mint ahogy azt hinnénk.

A tudományos világban régóta vita tárgyát képezi, hogy vajon a Homo erectus képes volt-e bármiféle beszédre. Egyes kutatók ugyanis Jared Diamond „nagy kiugrás”-nak keresztelt elmélete mellett törnek lándzsát. Eszerint egy mutáció következtében hozzávetőlegesen ötvenezer évvel ezelőtt alakult ki más, fajunkra jellemző vonások mellett ez a kincset érő képesség. Ezt az is alátámasztja, hogy ettől a korszaktól kezdve igényesebbek, jobban megmunkáltak az egyes tárgyak, sőt, hirtelen, gyorsan fejlődő őseink fejlettebb intellektusuk miatt nem csak a megélhetéshez szükséges eszközöket igényelték, hanem apró csecsebecséket és kezdetleges ékszereket is.

Míg mások a fokozatosság elvére esküsznek, azaz úgy gondolják, hogy jóval korábban is létezhetett egy, az agy fejlődése során egyre inkább kifinomultabb nyelv.

A két teória követői most új muníciót kaptak tudományos harcukhoz, mert a Massachusetts államban lévő Bentley Egyetem professzora, Daniel Everett azt állítja, hogy a felegyenesedett ember okvetlenül képes kellett, hogy legyen az összetett kommunikációra. A tudós állítása szerint mindezt az igazolja, hogy az indonéz Flores-sziget mellett Krétán is találtak maradványokat. Márpedig, roppant valószínűtlen, hogy az egyedek egy fatörzsbe kapaszkodva, a puszta véletlen miatt jutottak át új élőhelyükre, mivel ez az áramlatok miatt közel lehetetlen. Ergo, okvetlenül egy hajót kellett építeniük és ami ennél is fontosabb, a megfelelő koordinációhoz bírniuk kellett valamiféle nyelvvel, hogy egyeztethessék a manőverezést és az evezést. Elvégre, másképpen elképzelhetetlen, hogy útjuk sikerrel járt volna.

Azt azonban Everett sem állítja, hogy a Homo erectus megközelítette volna a mi szintünket, mert hiányzott belőle az összetett beszédhez szükséges FOXP2 gén. Ellenben, elvileg már két, jól megkülönböztethető hang is lehet elég ahhoz, hogy átadhassuk a gondolatainkat és szerinte a sokak által lenézett lények ennél biztosan többre voltak képesek. Azaz, elméletben valamennyi tényező adott volt ahhoz, hogy sikeresen megküzdjenek a tengerészlét váratlan nehézségeinek javával.

A teóriával azonban nem mindenki ért egyet. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum egyik vezető beosztású alkalmazottja úgy látja, hogy a felvetésnek már a kiindulópontja is téves. Hiszen, egyfelől a hollók és a csimpánzok is képesek arra, hogy tárgyakat hozzanak létre, másfelől nem zárható ki, hogy az érintett előemberek egy szökőár után létrejött, a letarolt növényzetből álló, jókora “tutajon” jutottak el új lakhelyükre.

G.K.

 

instagram default popup image round
Follow Me
502k 100k 3 month ago
Share