Ezt nézed:  / Suli / A hét tanára: Dóka Tünde

A hét tanára: Dóka Tünde

A hét tanára most kicsit más, mint az eddigiek, mivel a középiskolai oktatáson kívül szinte minden oktatási területen megfordult már. Mellékállásban OKJ-s képzésben tanít, melyet fontosnak érzünk bemutatni, mivel sokan ezt az irányt választjátok középiskola után. 

Úgy tudom, tanítasz is a munkád mellett. Mit is pontosan és kiknek?

Először is köszönöm szépen, hogy Rám gondoltatok. Nem biztos, hogy én vagyok a leginkább érdemes  a hét tanára címre, hiszen én „csak” másodállásban vagyok elméleti és gyakorlati oktató, de nagyon jól esik, hogy ennyien gondoltak Rám.

Felnőttoktatásban veszek részt. Oktatok OKJ-s képzésekben, de gyakori vendég vagyok/voltam főiskolán, egyetemen meghívott oktatóként. Jelenleg szociális gondozó és ápoló, valamint emelt szintű ápoló képzésben veszek részt. Egészségügyi tantárgyakat oktatok, a teljesség igénye nélkül  például: anatómia, élettan, belgyógyászat, kisklinikum  sebészet, ápolástan stb.

Eszter-3

Akkor ezeken a képzéseken diplomával bárki taníthat? Van más feltétel?

Ezen képzéseken, éppen úgy, mint az iskolarendszerű képzéseken csak magasan kvalifikált szakemberek oktathatnak. Az, hogy kinek hány diplomája van, nem releváns az oktatásban, a lényeg, hogy szakirányú legyen. Például én az első diplomámat a Debreceni Egyetem egészségügyi karán szereztem meg mint diplomás ápoló. Végzést követően, már tudtam, hogy többoldalúnak kell lennie az embernek, több lábon kell állni, ezért a főiskola elvégzését követően a Pécsi Egyetemen megszereztem a humán szervező képzettséget, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetemen a közgazdász diplomát. Ezen kívül én is rendelkezem OKJ-s végzettséggel, munkaügyi és társadalombiztosítási szakreferensivel, illetve az OBDK szervezésének köszönhetően betegjogi képviselőként is funkcionálhatok. Ennek köszönhetem azt is, hogy az egészségügy területéről könnyen tudtam váltani a szociális szférára.

Előző, illetve jelenlegi munkahelyemen is tudtam hasznosítani az összes végzettségemet, illetve eddig szerzett tapasztalatomat.

Ahhoz, hogy valaki felnőtteket oktasson, a diploma megléte alap, de mindehhez szükséges a szakmai gyakorlat, továbbképzések megléte, elhivatottság, diákok szeretete, türelem és kitartás.

A lényeg, hogy sokoldalúak, érdekesek legyünk, és szeretettel végezzük az oktatást.


Eszter 7

Kik jelentkezhetnek OKJ-s képzésekre? Sok az érdeklődő? Mik a feltételek?

A képzésre felnőttek jelentkeznek, 18 éven felüliek. Volt már 18 éves, de volt 56 éves tanítványom is. Az OKJ-s képzések általában kihelyezett képzésként működnek, tehát a képzés helyszínének megfelelően, a megközelíthetőséget figyelembe véve járnak az oktatásra a diákok. A hiányszakma beindításánál nem ritka, hogy akár 80 km-t is megtesznek, hogy az oktatáson részt vehessenek. A hallgatók domináns része önként vesz részt a képzésen, de a KJT (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) például lehetővé teszi azt, hogy amennyiben a szakmában dolgozik valaki, úgy a munkáltatója felmentheti a képesítés alól bizonyos időszakra. Tehát, ha már tanul, akkor a munkáltató szakképzett munkavállalóként foglalkoztatja, feltétel, hogy meg kell szerezni az ehhez szükséges képesítést meghatározott időn belül. Ez azért is jó, mert a bér is a szakképzett bérnek felel meg. Természetesen ennek rizikója is van, mint például az, hogy amennyiben nem szerzi meg a képesítést, úgy a munkaviszonya megszűnik. A felnőtteket ez rendkívül motiválja, de így több energiát kell belefektetniük a tanulásba.

Mennyire lehet OKJ-s képzéssel elhelyezkedni manapság?

Az egészségügyi és a szociális területekről tudok inkább nyilatkozni, mivel ezen a területen oktatok. Mint tudjuk, – elsősorban-  a nem megfelelő bérezés miatt hiányszakmának tekintendő akár az ápoló, akár a szociális gondozó és ápoló szakma. Tehát a végzett diákok könnyen el tudnak helyezkedni. Például az intézményünkben is sokan töltik kötelező gyakorlatuk egy részét, és már ekkor fel tudjuk kínálni a legjobbaknak a foglalkoztatást.

DSCN1946

Régebben tanítottál valahol?

Igen, általános iskolában tanítottam alsó tagozatos gyerekeket.

Gyerekek? Akiket most tanítasz, ők nagyrészt felnőttek. Melyik korosztályt könnyebb tanítani? Mik a fő különbségek?

Mindkettőnek megvan a nehézsége, szépsége. A felnőttek éppen úgy gyermekekké válnak az iskolában, mint az általános iskolások. Annyi különbséggel, hogy nem ülnek az öledbe és nem igénylik az érintést, fejsimogatást. 🙂 Korosztálytól függetlenül ugyanannyi energiát kell az oktatásba, felkészülésbe fektetni. Talán annyival nehezebb felnőtteket oktatni, hogy a globálisabb tudásuk miatt nagyon sok minden érdekli Őket a tananyaggal kapcsolatban és tananyagon kívül is, így folyamatosan képeznem kell magamat, hogy minden kérdésükre kielégítő választ tudjak adni. Ez azért is jó, mert szinten tartom tudásom minden területen.

A felnőttek másként élik meg az esetleges kudarcot (például nem sikerül a szóbeli felelet), ezért talán többet is tanulnak. Nehézség számukra, hogy akár 20 éves kihagyást követően ülnek be az iskolapadba, így nagyobb kihívás tanulniuk. Próbálom gyorsan rávezetni Őket a tantárgyak nyelvezetére, és folyamatosan motiválom Őket, hogy a nehézségek nehogy kudarccá váljanak, és emiatt feladják álmaikat. Gyakran úgy kezdünk, hogy nehezen szólalnak meg, ezért nagyon sokat beszéltetem őket, próbálom feloldani a kommunikációval kapcsolatos stresszt. Általában mire a vizsgára kerül sor már felszabadultak, és könnyebben kezelik az esetleges nehézségeket.

Tiszek1

Egyébként e felnőtt diákok olyanok, mintha valamilyen szinten „gyermekeim” lennének. A 2-3 éves képzések alatt megismerem problémáikat, szünetekben jönnek hozzám, iskolai napokon kívül gyakran felhívnak, segítséget, tanácsot kérnek. Olyan különös, gyakran még engem is megrázó élethelyzetbe kerülnek, ami miatt tanácsot, segítséget kérnek. A fájdalmukat mindig átérzem, ha tudok, segítek. Az örömük közös öröm, bánatuk közös bánat. Ha, tehetném, olyan világot alakítanék ki, ahol mindenki boldog, figyelnek egymásra, segítenek egymásnak. Jelenleg a tanítás szeretetével, az oktatáson való részvételük örömével tudok az önmegvalósításuk, ezáltal bizonyos szinten boldogságukhoz hozzájárulni!

Nagyon sok diákkal tartom a kapcsolatot még évek múlva is.

A felnőtteket is kell folyamatosan fegyelmezni?

A képzés elején letisztázom, hogy mik az elvárásaim, amiket következetesen meg is követelek. Utólag, visszajelzésként tudom meg, hogy kicsit tartanak az elején tőlem, de ez hamar feloldódik. Ez a tartás talán abból fakad, hogy vannak elvárásaim, akár a tanulással, akár a viselkedéssel kapcsolatban. Például ki tud akasztani, ha valaki beszélget (nem a tananyaggal kapcsolatban), vagy eszik az órán. Ilyenkor meg szoktam kérni, hogy ossza meg az információt velünk is. 🙂 Leginkább interaktív órákat tartok, így a témával kapcsolatban bárki, bármikor szólhat, kérdezhet. Következetes vagyok, akár a viselkedéssel, akár a tananyag elsajátításával kapcsolatban.

Szerinted tanárnak születni kell, vagy megtanulható a szakma?

Szerintem születni kell rá. Ahhoz, hogy teljesen magadat add, hogy türelmes légy, hogy a maximumot tudd kihozni belőlük úgy, hogy ne sérüljenek, ahhoz, hogy szeretettel végezd munkádat, születni kell erre a pályára. Ezt nem lehet megtanulni, ez a személyiségedből kell, hogy fakadjon. Igaz, talán megtanulható, de ez gyakran kényszer hatására, és véleményem szerint kényszerrel jó, hatékony és minőségi munkát nem lehet végezni.

A diákokat- akár gyermek, akár felnőtt-, ha nem szereted, ha a munkádat nem szereted, akkor nem vagy pedagógus. Akkor pályát kell változtatni! Nekem feltöltődés az, hogy főállásomon kívül elméleti és gyakorlati oktatáson részt vehetek, ha láthatom a mosolyukat. Leírhatatlan az az érzés, amikor látom azt a boldogságot az arcukon, amikor záróvizsgán az oklevelüket megkapják, amiért családjuk, munkájuk, otthoni teendőik mellett sikeresen megküzdöttek!