Május első hetének tanára a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola matematika-informatika tanára, Meskóné Sütő Ágnes lett. A vele készült interjúban kérdeztem a tanárnőt arról, hogy hogyan lehet megszerettetni a matekot a diákokkal, illetve arról is szó esik, hogy miért kell ennyire belemélyedni – ami a tanagyagot illeti – ebbe a tantárgyba.
Ön az informatika mellett matematika szakos tanár is, ez a tárgy pedig köztudottan nem a legtöbb diák kedvence. Milyen módszerekkel lehet mégis megszerettetni a diákokkal ezt a tantárgyat?
Véleményem szerint önbizalmat kell adni a diákoknak, hogy képesek megoldani a feladatot. Lehetőséget kell adni a bizonyításhoz, motiválni kell őket. Én adok beadandó házidolgozatnak 15-20 feladatot az adott témakörben, és ha azt határidőre visszahozzák, kijavítom és ezzel jobb jegyeket kaphatnak. Nagyon fontos nézni az igyekezetet, az akaratot, és végül, hogy ilyenkor leül matekozni a diák. Gyakran ők maguk kérik, hogy tanárnő mikor ad házi dolgozatot. A másik, hogy mindig tartok pár gondolatnyi kitérőt, mert képtelenség 45 percet végigkoncentrálni, és nemcsak az én óráimon.
Az informatikaórákon a diákok mélyen érdeklődnek a komolyabb informatikai tananyag iránt is, vagy inkább az internetet bújnák ebben az időben is?
Úgy gondolom, akit kicsit is jobban érdekel az informatika az olyan irányú középsiskolába jelentkezik. Nálunk a diákok többségének informatika iránti érdeklődése kimerül a közösségi oldalak látogatásában.
Mi volt a legkényelmetlenebb szituáció, amibe egy diákjával került tanári pályafutása során?
Ez inkább számomra volt kényelmetlen. Érettségi előtt egy héttel az utolsó dolgozat matekból egy végzős osztályban egy érettségi feladatsor volt. Két diák a mobiljáról, internetről kimásolta a megoldásokat, de rajtakaptam őket. Ez felért egy arculcsapással, hiszen nem erre tanítottuk nőket.
Ön szerint milyen előnyei és hátrányai vannak a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetésének a matematika érettségire vonatkozóan? Sokkal könnyebb lett így a diákoknak elvégezni a középszintű érettségit, vagy a hagyományos érettségiben volt az egyszerűbb feladatok?
A feladatok mindig egyszerűek, ha meg tudjuk őket oldani, vagy már túl vagyunk a vizsgán. Szerintem az érettségi igazodik a társadalmi változásokhoz. A mai világban azt elvárni egy diáktól, hogy bizonyítsa be a párhuzamos szelők tételének megfordítását botorság. A régi érettségi (én még abban a rendszerben érettségiztem, tehát van tapasztalatom) hátránya, hogy kaptunk 5 feladatot a közel 4200-ból. Előnye, hogy tudtuk, ha bemagoljuk az első 200 tételt, egy feladatunk tuti jó, ha minden feladatot megoldunk egyszer, jobb esélyekkel indulhatunk.A mai érettségi sokkal összetettebb, de vannak benne nagyon egyszerű feladatok, amelyek a gyengébb képességű tanulóknak is esélyt adnak, ugyanis egyre több a felmentett, a sajátos nevelési igényű tanuló.
Önt viccelték már meg a diákjai?
Értem én a tréfát…csak nem szeretem. Diákönkormányzat-vezető tanárként elég közvetlen kapcsolat alakult ki a diákokkal, így humorosan tudjuk megoldani a nehézségeket.
Biztosan Önnek is sokszor feltették már azt a kérdést, hogy miért kell tanulni egyes részeket, hiszen a boltban sem úgy adják meg a kenyér árát, hogy 7x+3=10 forintba kerül. Ön milyen választ ad a a diákjainak az ilyen kérdésekre?
Persze, mindig felteszik ezt a kérdést. Tanárnő mikor fogom ezt használni a való életben? Válaszom: Leghamarabb a következő dolgozatnál, majd az érettségin. hiszen ez is az élet.