Ezt nézed:  / Hírek / Pszicho, szex / Hogy lépj ki egy rossz időszakból?

Hogy lépj ki egy rossz időszakból?

Még a legboldogabb embereknek is becsúszik egy-két rosszabb időszak, amikor hetekig, hónapokig, rosszabb esetben évekig maguk alatt vannak és nem tudnak ellene mit tenni. Ha te is ebben a cipőben jársz, olvasd el a cikket, hogy többé ne kerítsen hatalmába az alkalmi depresszió.

Én, ahogy a nevem jelentése is elárulja, vidám lány vagyok, imádok nevetni és szeretem azt csinálni, ami boldoggá tesz. Azonban előfordul, hogy a külső negatív hatások erősebbek nálam és hatalmukba kerítenek. Sajnos nehéz észrevenni rögtön az elején, ezért tud bekebelezni és a mélyben tartani egy időre. Másokkal is előfordul, figyeljétek az élménybeszámolókat.

Dia, 19 éves
A szüleim elvárták tőlem, hogy érettségi után egyetemre menjek, nekem viszont már gimiben is tanulási nehézségeim voltak. Dolgozni akartam és külön költözni, befejezni az iskolát és végre megszüntetni a mindennapi szorongást. Féltem szembeszállni apámmal, mert úgy éreztem, csak rosszabb lesz, kidob, mielőtt leérettségiznék, aztán soha többet nem áll szóba velem, emiatt jelentkeztem felsőoktatásba és próbáltam tanulni. Természetesen nem jött össze, azt a maradék kedvemet is elvesztettem a jó jegyek szerzésében. Sokat jártam bulizni, többet is, mint kellett volna, csak hogy egy pár órára ne kelljen az életemmel foglalkoznom. Nem vettek fel és apám nagyon kiakadt, nem szólt hozzám egy hétig. Én a legjobb barátnőm tanácsára ekkor erőt vettem magamon és közöltem vele, hogy utálom a sulit és érzem, hogy hamarosan annyira depressziós leszek, hogy ki se fogok kelni az ágyból, úgyhogy szeretném, ha megbékélne azzal, hogy állást keresek és mostantól dolgozó nő leszek. Egy kis időre csak rosszabb lett a lelkiállapotom, mert apukám kiabált velem és a mosolyszünet folytatódott, de pár nap múlva sikerült elfogadnia a helyzetet. Rájött, hogy nincs is annál fontosabb, hogy az egyetlen lánya boldog legyen. Tavaly nyáron kezdtem egy cégnél melózni és most készülök összeköltözni két haverommal. Ez a legklasszabb, ami történhetett velem!

Noémi, 20 éves
Hosszú idő után újra kitörtem az örökös magányból és belekezdtem egy kapcsolatba. Nagyon örültem neki, hogy végre megtalált a szerelem. Az elején minden tökéletes volt, de pár hónap után valami megváltozott. A barátom elkezdett nekem hazudozni, alig találkozott velem, napi öt perceket beszélgettünk csak, teljesen elhanyagolt. Amikor meg akartam vele beszélni, leordította a fejemet és szakítással fenyegetőzött. Kezdtem kiszeretni belőle, de mégse vetettem véget neki. Nem akartam egyedül lenni. Az utolsó emlékem az volt, hogy milyen magányos a szinglilét és ha most otthagynám őt, csak rosszabbul érezném magam. A srác nem vett észre abból semmit, ami velem történt: elkezdtem zabálni és felszedtem 13 kilót, a szemeimen minden reggel látszott, hogy ki vannak sírva, csomó tárgyat buktam az egyetemen, a szüleimmel és a barátaimmal is megromlott a kapcsolatom, mert kerültem a velük való beszélgetést, nehogy mesélnem kelljen a bánatomról. Egyszer azonban betelt a pohár. Rájöttem, hogy nem kéne éveket elvesztegetnem, ha boldog is lehetek. Eljutottam arra a pontra, hogy inkább választom a magányt, akkor legalább nem lesz egy konkrét ember, aki miatt szomorkodok. Szakítottam vele. Ő nem értette, azt állította, hogy nem volt tudatában annak, hogy mi zajlik le bennem. Az első hónap szörnyű volt, de később kezdett egyre jobb lenni. Elkezdtem diétázni, sportolni, már nem sírtam gyakran. Vékonyabb és felszabadultabb vagyok. Bárcsak előbb tettem volna érte…

Akkor most vegyük át, mi a teendő akkor, ha úgy érzitek, romokban hever az életetek. Először is, jöjjetek rá, mi az oka ennek. Rossz párkapcsolat? Családi problémák? Iskola, munkahely, barátok, kinézet? Ha ez megvan, akkor szüntessétek meg a forrást a megfelelő módszerrel: szakítás, kommunikáció, környezetváltoztatás, szépítő kezelések, fogyókúra, stb. Ez egy nehéz lépés, de higgyétek el, máshogy nem megy. Az elkezdés után könnyebb lesz az út. Valamint ne féljetek segítséget kérni. Beszéljétek ki a gondjaitokat valakinek, akiben megbíztok, esetleg egy pszichológusnak. A lelki egészségetek is megér annyi pénzt és időt, mint a testi. Sok sikert, legyetek kiegyensúlyozott és boldog emberek!

Írta: Czár Fruzsina