Te elgondolkodtál már rajta, vajon hogyan készül egy zene? Hány kézen megy keresztül, mi munka van abban, amit mi három perc alatt meghallgatunk? Milyen szakemberek foglalkoznak vele, valamint kinek mi a dolga benne? A mai cikkünkben ezt foglaljuk össze nektek, végignézzük általában a zene készülését egészen a rádiós játszásokig.
A zene az egyik legerősebb eszköz, ha érzelemkeltésről van szó. Hihetetlen, mennyi munka lehet egy jó szám elkészülésében, mennyi érzelem ölődik bele az alkotásba, de ami még durvább, az az, hogy a zeneszerzők számára ismeretlen emberek ezrei, milliói mennyi érzelmet szülnek a dal hallatán. Egyetlen dal olyan mély emlékeket tud a legapróbb részletig eltárolni, hogy a hallatán egy szempillantás alatt elevenedhet fel bennünk a régmúlt. És egészen biztos vagyok benne, hogy az előző mondatomat olvasva Neked is átfutott valami efféle sztori az agyadon. A zene kiváló eszköz akár alkotók, akár hallgatók számára, hogy társra leljenek az élet adta, éppen aktuális helyzetükben. Segít felvidulni, átesni egy nehéz ponton, vagy egyszerűen csak szereted a háttérben. Én is éppen hallgatok valamit, amíg e sorokat írom. No, de kezdjük hát, mi az általános zene megszületésének folyamata?
1. A Kreatív rész
Miért fogalmaztam úgy, hogy”általános” zene? Nos, azért, mert minden zene más. És nem csak a zenék, de az alkotók is, ahányan vannak, annyiféleképp alkotnak. Az ihlet bárhonnan jöhet. BÁRHONNAN. Van az a filmes kreatív fajta, aki leül, penget, alkot és egyszer csak felcsillan a szeme. De van, akinek a villamos, vagy metró zakatolása hozza meg az alapötletet. Ekkor leül, vagy ha van alkotótársa, leülnek, és papírra vetik, avagy egy producer szoftverben elkezdenek kísérletezni. Szép lassan elkészül a dal váza, legalábbis tervrajzon, ha még máshogy nem is.
2. 3..2..1..Felvétel!
A legtöbb zenében ha nem is kizárólag, de többnyire előfordul igazi hangszer, illetve az ének jelenléte. A már elkészült vázat felhasználva az alkotók felveszik a dal zenealapját a zenészekkel, majd az énekessel. Ilyenkor még viszonylag sok minden változhat a művön, általában a zenészek és az énekes ötleteit, adottságait is figyelembe veszik, és kisebb módosításokat végrehajtanak.
3. Mixing & Mastering
Az mi? – Valószínűleg sokatokban merül fel a kérdés. Ez a két lépcsőfok pedig bizony nagyon fontos a dalszerzésben. A Mixing – vagy keverés – az a folyamat, amikor a felvett hangszerek hanganyagait egymáshoz képest beállítják hangerejükben, hangszínükben, effekteket, különleges hangzást kaphatnak, illetve térben is elhelyezik őket. Ez egy elég bonyolult és nagy szaktudást igénylő folyamat, hiszen ha itt valami félremegy, az tényleg az egész zenét elronthatja, ezért ezt rendszerint már kifejezetten ehhez értő szakember, producer, hangmérnök végzi.
Egy zenében – hiszitek vagy sem – nem ritka, hogy 40-50, vagy akár 80-100 különböző sáv is megtalálható, minden egyes sávon más hangszer, avagy egy hangszernek különböző verziói a térben és csengésben. Ez utóbbi tényt olvasva talán már egyértelművé is vált, miért is olyan nehéz ez.
A második szavunk a mastering. Ebben a folyamatban pedig a már kész mix hangzásába nyúlnak bele, olyan változtatásokat végeznek, ami az egész zene összes hangszerére egységesen kihat. Ez ismét két fontos tényt szül. Egyrészt, itt már egyesével a hangszerekbe nem lehet belenyúlni, ezért is olyan fontos az előbb említett tökéletes mix, illetve a másik, hogy ebben a folyamatban a kész hangzás a tét, tehát kockázatos nem profi kézre bízni az elvégzését.
4. Kiadás
Egy teljes értékű zeneszám esetében nélkülözhetetlen, hogy kiadjuk a művet. Ez több okból kifolyólag is nagyon fontos. Egyrészt, a kiadó segít a zene népszerűsítésében, sokszorosításában, rádiós játszásaiban, másrészt jogi védelmet is nyújt a készítőknek. A zenékhez ugyanis, mint minden szellemi alkotáshoz, nagyon komoly jogi védelem tartozik, erről egy önálló, átfogó cikket találsz itt. A kiadó tehát a dalt megkapva azt bejegyezteti, és megkezdi a forgalmazást, a lemezek gyártását. A menedzser szervezi a banda vagy zenekar számára a fellépési lehetőségeket, koncerteket, ahol szintén bemutathatják az alkotást.
Minden zenész nagy álma, hogy dala eljusson a rádiós lejátszások álomszintjére. Ez természetesen a dicsőségen kívül pénzt is jelent, bár nem olyan sokat, mint gondolnátok, de jelent. Zanzásítva ez a folyamat körülbelül úgy néz ki, hogy a rádió zenei szerkesztője kiválasztja a dalt, mint lejátszandó művet, ez adásba kerül, feljegyzik másodperc pontosan, hogy mikor kezdődött és fejeződött be a rádióban a dal játszása, mivel a szerzők daluk után másodperc alapon profitálnak, tehát minél több másodperc szólt művükből a rádióban, annyiszor többet keresnek. A rádiók többnyire egy átalányt fizetnek az Artisjus nevű szervezetnek, ami szétosztja a jogtulajdonosok közt a rádiótól kapott pénzt, arányosan, ahhoz viszonyítva, hogy kinek mennyi jár.
Mit mondanak a profik?
Magyarország egyik legnevesebb zenekara, a Punnany Massif néhány évvel ezelőtt tartott egy érdekes kiselőadást a témában, ahol Felcser Máté, a zenekar frontembere meséli el, hogyan is születik egy dal. Ez azért nagyon érdekes, mert saját daluk születését írják le, a “Láttam már szebbet” inspirálását, és elkészítését.
http://www.youtube.com/watch?v=EHAlirmVzEM
A mondanivaló másodlagos. Első szempont minden esetben a hangulat elkészítése
A hangulat, ami Punnanyék háza táján mindig teli találat volt. Nekem ez a videó nagyon sokat adott. Nagyjából azóta kezdtem el hobby szinten zenélni, hogy láttam ezt a videót.
Ami kimaradt…
Nem beszéltünk ma a videoklip gyártásról. Ma már a legtöbb dalhoz készül valamiféle videóanyag, amit aztán YouTube-on láthatunk, azonban ez egy annyira más terep, hogy talán majd egy jövőbeni cikkünkben kibontjuk, hogyan is zajlik.
Remélem, sikerült egy pár új információt eljuttatnom, és kicsit mindenkit közelebb vinni a zene világához nem csak hallgatói, de a szakma mögé látó szemmel is.
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjának támogatásával készült.
