Egy betűk nélküli világ.
A diszlexia egy olyan részképességzavar, mely olvasási nehézségeket okoz: elszenvedője felcseréli a betűket vagy visszafelé olvassa, továbbá nehezen ismeri fel azokat a számokkal együtt. Tünetei már óvodáskorban megmutatkoznak: a kisgyereknél többek között iránytévesztés, időben és térben való rossz tájékozódás, ügyetlen finommozgás figyelhető meg. Lassan tudnak olvasni, és a szöveget nehezen értelmezik. A szülők rendszerint logopédus segítségét kérik, iskolás korba lépve pedig a diákok kedvezményeket kapnak: felmentés nyelvtanulás alól, mentesülés a szóbeli felelettől… De a tananyaggal nekik is meg kell birkózniuk.
Küzdés az iskolával
Egyes diszlexiások helyzetét súlyosbítja, hogy diszgráfiában, azaz írászavarban is szenvednek, ráadásul nagy százalékuknál magatartási problémák lépnek fel. A pedagógusok a Meixner Ildikó által kifejlesztett módszerrel tanítják őket. Ez a hallás-látás-mozgás hármasára épül. A Meixner-módszer alkalmazkodik a diszlexiás tempójához. Csak pozitív visszajelzést ad neki (hisz a diszlexiásoknak szorongást okoz zavaruk). Bővíti a diák szókincsét, az összetéveszthető betűket (példul az l, h és b) külön, időeltéréssel tanítja meg neki. A feladott szövegeket fokozatosan hosszabbítja: kezdetben rövid kijelentő- és kérdő, majd összetett mondatok olvasása a feladat.
Nehezülő követelmények
S mi történik egy tanulóval, ha megkezdi a középiskolát? Új tárgyak, még vastagabb tankönyvek… Szerencsére van megoldás. A diszlexiások speciális középiskolába járhatnak: ilyen a fővárosi Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola. Könnyíthet tanulásukban az is, ha hanganyag által próbálják elsajátítani az anyagot.
A legnagyobb próbatétel, az érettségi egy diszlexiásra is ugyanúgy vár, azzal a különbséggel, hogy ha felmentést kért egy kötelező tárgyból, helyette egy általa választott másik tárgyból vizsgázhat. Írásbelinél egy órával több időt kaphat, de akár segédeszközöket, számítógépet is használhat. A helyesírását pedig nem veszik figyelembe pontozásnál.
Fontos tudni: ha valaki diszlexiás, az nem jelenti azt, hogy kevésbé okos lenne. Más területeken maximális szinten teljesíthet, sőt, akár az írásban is kiteljesedhet: úgy tartják, a krimik királynője, Agatha Christie is diszlexiás volt.
Szerző: Fekete Fanni
(Fotó:Pinterest)
