Osztályozás. Sosem voltam oda érte, de hát muszáj, hogy valami kézzel fogható visszajelzést kapjanak a diákok és a szülők, nem? Persze az nincs az ellenőrzőben a jegy mellé írva, hogy ez a kettes olyan kettes, hogy neked lett a legjobb a dolgozatod, mert mindenki másnak karó lett, vagy hogy ez a hármas csak azért nem négyes, mert egy jeggyel rosszabbat kaptál, pedig csak segíteni akartál a padtársadnak. Ezeket aztán magyarázhatod a szülőknek otthon, a jegy úgysem fog változni.
Nem is csoda, hogy a diákok a gimi alatt már tökéletesen tudják a szüleik aláírását hamisítani, hogy ne kelljen otthon magyarázkodni, vagy a tökéletes pillanatra várnak, hogy megtegyék. Ami persze nem fog bekövetkezni.
Újítás nálunk, hogy második osztály első félévéig csak szöveges értékelést kapnak a lurkók, de a szülők általában így is azt kérdezgetik, hogy akkor ez mégis milyen jegy lenne? Ismerjük már az itthoni osztályzást, de mi a helyzet más országokkal? Nem mindenhol ugyanúgy osztályoznak, mint itt.
Németország
A német szülők bizony frászt kapnának, ha boldogan jönnél haza az ötös dolgozatodat lobogtatva, mert náluk a skála máshogy néz ki. Hat jegy közül kapnak egyet a tanulók, és az egyes a legjobb, a hatos pedig a legrosszabb. Tizenkettedik osztálytól kezdve pedig egy 0-15-ig terjedő skála lép életbe, ahol a nulla leggyengébb. Kicsit azért össze lennék kavarodva, hogy ha mondjuk nyolcast kapnék, hogy az vajon most mit jelent.
Anglia
Hálistennek, az angolok azért megmaradtak a számoknál, de nem egyszerű a helyzet. Minden gyereknek van egy “target grade” jegye, amit az iskola szerint el kell érnie év végéig. Hogy ezt a “megcélzott jegyet” hogy számolják ki, az a számítógépes rendszerük titka marad.
Különböző “level”-ek szerint van az osztályozás. 1-2 level: nem tud semmit, 3-4: gyenge, közepes, 5-6: egy elég jó teljesítmény és a 7-8: már szuperkirály. Hogy még jobban bonyolítsuk a helyzetet, a “leveleken” belül még van három szint: 4-, 4, 4+. Szegényeknek nem lehet túl egyszerű kisilabizálni, hogy mégis milyen teljesítményt nyújtottak.
Egyesült Államok
Ó, Amerikában nincsenek számok, ők csakis a betűkre esküsznek. A, B, C, D, E, F közül kapnak egyet a dolgozatukra, az A a legjobb és az F, mint fail, a legrosszabb. Sok helyen adnak a betűk mellé még jeleket, A+ vagy C-, ami nálunk mondjuk a 3,-nak felel meg.
Annyira nem divat náluk a szóbeli felelet, inkább írásban, dolgozatok formájában kapnak jegyeket vagy egyéni projekteket csinálnak, ahol különböző témákat dolgoznak ki egyedül vagy csapatban a srácok.
Borítókép: lifehack.org
