A globális versenyben azok az országok teljesítenek jól, ahol sokat költenek kutatásra és fejlesztésre, oktatásra. Ott ugyanis sok az új ötlet és találmány, sőt javul a munkatermelékenység.
Dél-Korea változatlanul első a Bloomberg listáján, de az előnye csökken, mert jönnek a skandinávok, mindenekelőtt a svédek. Magyarország az EU középmezőnyében foglal helyet, globális helyezése javult: előrelépett a 30. helyről a 27.-re- írja a Globoport.hu.
Dél-Koreában óriási erőket koncentrálnak a műszaki felsőoktatásra, és ennek meg is látszik az eredménye. A kis területű és ásványi kincsekben szegény ország maximális mértékben támaszkodik az igen elkötelezett munkaerőre. Dél-Koreában már a családban megkezdődik a gyerekek képzése, melyre igen sokat költenek. Sok család csak azért vállal egyetlen gyereket, hogy azt aztán elit egyetemen taníttathassa otthon vagy külföldön.
A skandináv országok mind ott vannak az első 15 között, mert az állam mindenütt nagy pénzekkel támogatja az innovációt. A start up cégek könnyen juthatnak kedvezményes, államilag garantált hitelekhez. Svédország az ezüstérmes a Bloomberg listáján. A lundi egyetem professzora ezt azzal magyarázza, hogy ebben a társadalomban individualista és makacs emberek élnek. Ha a fejükbe vesznek valamit, akkor annak a végére is járnak. Főként akkor, ha nagy pénzt remélnek a végén. Ez az, amit sokan amerikai mentalitásnak neveznek Európában. Maga az USA a 9. ebben a versenyben, míg Izrael feljött a 10. helyre. A feltörekvő államok sorában Kína az első, mely a globális listán a 21. helyet szerezte meg.
Magyarország feljövőben
Németország a bronzérmes a globális innovációs vetélkedésben. Ennek azért van jelentősége, mert a magyar gazdaság elsősorban a németekéhez kapcsolódik. Az EU nyugati tagállamai általában megelőzik Magyarországot, mely előrelépett a 30.-ról a 27. helyre. Sok uniós tagország maradt Magyarország mögött ezen a listán: Csehország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Románia, Lettország, Horvátország és mások.
A Bloomberg felhívja arra is a figyelmet, hogy komoly korreláció van az innovációra költött pénzek és a termelékenység között. Ennek ellenére nem érvényesülnek automatikusan ezek a hatások, ha nincsenek meg a megfelelő feltételek. Japánban például a jen gyengélkedése azt okozta az elmúlt két évben, hogy akkor is el tudták adni a hazai termékeket külföldön, ha kevésbé buzgólkodtak az innováció terén. Japán vissza is esett a Bloomberg listáján a 4. helyről a 7.-re. Ha megemelkedik a jen árfolyama, akkor meglesz ennek a böjtje. Svédországban is alacsony a korona árfolyama, ez segíti az exportot. De nyilvánvalóan nem marad mindig így. Dél-Korea, mely az innovációs listán vezet, a globális termelékenységi listán csak a 32. Önmagában tehát az innováció nem tesz csodát, nélküle viszont biztosan nem megy – legalábbis ez derül ki a Bloomberg globális listájából, mely azt mutatja: melyik ország mennyit fordít innovációra.
Írta: Lengyel Miklós
Fotó: Pixabay
