Cikkünkből nem csak az derül ki, hogy mit egyenek a parasztok, illetve hogy miért használjunk naptejet, hanem hogy mi is Murphy valódi törvénye.
Idézetekkel élni a legősibb szónoki fogások közé tartozik, hiszen egy-egy híres embertől származó magvas, vagy kifejező gondolat mindig jól jön, ha érveinket alá akarjuk támasztani valamivel. Sajnos azonban kismillió, pontatlan, vagy rosszul használt szöveg kering a világhálón. Cikkünk célja, hogy bemutasson párat a legismertebbek közül. Tegyünk hát rendet az idézetek frontján és lássuk a példákat!
Az állítólag Marie Antoinette száját elhagyó „Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?” szállóige az évszázadok során a valóságtól hermetikusan elzárt és a nép szenvedéseiről mit sem tudó, gőgös elit butaságának egyik ékes bizonyítéka lett. A tragikus sorsú királynő viszont semmi ilyesmit nem mondott. Az idézet forrása Jean-Jacques Rousseau Vallomások című könyve, amiben egy nevén nem nevezett hercegnőcske arra, hogy a parasztoknak nincs kenyerük, azt feleli, hogy ebben a brioche-nak hívott, fonott kalácsfélével üssék el az éhkoppot.
A szellemességéről és éleslátásáról ismert Mark Twain és a kiváló feltaláló és államférfi, Benjamin Franklin képességeit remekül mutatja, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű sziporkáról vélik úgy, hogy valamelyikük találta azt ki egy ihletett pillanatában. Ezek közül a leggyakrabban használt az „Az életben csupán két dolog biztos: a halál és az adó.” Ez azonban nem tőlük származik, hanem, ha hinni lehet az irodalom kutatóinak, egy bizonyos Christopher Bullock vetette papírra még 1716-ban, és eredetileg úgy hangzik, hogy „Lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve.” Persze, könnyen meglehet, hogy a közkeletű bölcsességet maga Bullock is úgy hallotta, vagy olvasta valahol, emiatt esélyesen soha nem tudjuk majd meg biztosan, hogy ki is tette a valóban találó megfigyelést.
Kurt Vonnegut esete még bizarrabb, mivel az olvasókat megannyi remek regénnyel szórakoztató és elgondolkoztató alkotónak egy egész beszédet szokás tulajdonítani. Az 1997-ben megjelent és a komolyabb közösségi oldalak hiányában az ekkoriban divatos köremailek jóvoltából szinte minden angol nyelvű internethasználóhoz eljutó diplomaosztó beszédben „Vonnegut”, a naptej használata köré kanyarítva ad át pár tanácsot az egyetemet maguk mögött hagyó diákok számára. Apró szépséghiba, hogy mindez nem igaz, az itt olvasható írást Mary Theresa Schmich vetette papírra.
Néha maga az idézet pontos, sőt, pontosan tudni, hogy ki mondta, ám nem árt ismernünk a kontextust, amiben elhangzott. Az MIT-n végzett, elektromérnöki diplomát szerző, Ken Olsen, aki a Digital Equipment Corporation társalapítójaként nagyban meghatározta az informatika fejlődését, 1977-ben, egy bostoni tudományos kiállításon valóban azt mondta, hogy „Egyetlen személynek sincs oka arra, hogy számítógép legyen a háztartásában.”. Ez elsőre hallatlan ostobaságnak tűnhet, csakhogy Olsen nem a mai fogalmaink szerinti gépektől beszélt, hanem a többnyire csak az írók fantáziájában létező, egész háztartásokat vezérlő szuperkomputerekről, amiknek a meghibásodása esetén az ember extrém esetben még a lakását sem tudja elhagyni csak ha szétveri a mesterséges intelligencia által nyitott-csukott ajtót. Tény mi tény, egy ilyen masinának valóban több lenne a kára, mint a haszna.
Felsorolásunkat Edward A. Murphy jól ismert törvénye zárja. Bármennyire is kellemetlen, a jeles szakember soha sem mondta, hogy „Ami elromolhat, az el is romlik.” Helyette úgy fogalmazott, hogy “Amennyiben egy feladatot többféle módon el lehet végezni, és azok közül az egyik katasztrófát eredményez, valaki okvetlenül úgy próbálja majd meg megoldani.“. Valójában egy kereskedő, Alfred Holt jegyezte meg egy 1877-es beszédében, hogy “Úgy tűnik, hogy ami elromolhat a tengeren, az előbb vagy utóbb biztosan elromlik.“.
Írta: G.L.
Foto: a.fastcompany.net
