Bár hazánkban is számos, borzongató vagy épp gyomorforgató horror készült az évek során, ezek java még a keményvonalas rajongók előtt is ismeretlen. Cikkünkben így nem kevesebb, mint hét efféle filmet gyűjtöttünk csokorba!
Kezdjük a visszaszámlálást!
7. Azt, hogy mi volt az első magyar horrorfilm, közel lehetetlen megmondani, hiszen nincs kizárva, hogy már a némafilmes korszakban, vagy a két világháború között is készült egy ilyen, mára elveszett produkció. Az 1927-es Átok várában például Dr. Goethy Miklós egy bosszúálló kísértet ármányos tettei miatt kénytelen az öngyilkosságba menekülni. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy már ebben az érában is bőven akadtak horror helyett „rémfilmekként” emlegetett művek.
6. A szocializmus évtizedei alatt természetesen szó sem lehetett piaci alapú filmgyártásról, vagy a külföldi trendek követéséről, de ennek ellenére általános megdöbbenésre a vasfüggöny mögött is készülhetett horror. Az 1977-es, leginkább a Psycho-hoz hasonlítható, nem vérrel-béllel, hanem feszültséggel operáló Defektben nem kisebb színészóriás, mint Márkus László alakítja a gyilkost. Kern András pedig egy minden hájjal megkent, rafinált nyomozó bőrébe bújik bele.
5. Míg a rendszerváltás után valóságos protekció kellett ahhoz, hogy az ember a fénykorukat élő videotékákban hozzájusson egy efféle műhöz, a magyar filmesek nem igazán láttak fantáziát a műfajban. Jellemző, hogy a kilencvenes évek egyetlen, komoly hatású, VHS-en is megjelent horrorját, a Hasfalmetszőket egy félig-meddig amatőr csapat, a dunaújvárosi Cruel World Team hozta tető alá. Bernáth Zsolt és Kis-Szabó Márk 1998-as kult-klasszikusában két botcsinálta bérgyilkos egy rutinmelónak ígérkező munka során egy zombisereggel kell, hogy felvegye az egyenlőtlen harcot. Tarantinót idéző beszólások, mai szemmel nézve megmosolyogtató, ám ott és akkor jól kinéző effektek: több sem kell a szórakozáshoz.
4. Szerencsére később is akadtak olyan itthoni filmesek, akik ezen a területen próbáltak szerencsét. Ugyan Hatvani Balázs egy elátkozott vidámparkban vitézkedő fiatalok kálváriái körül forgó Gingerclown-jában nem sok magyar szerepel, egy tiszteletbeli említést okvetlenül megér. Főleg mert a címszereplő bohóc hangját az eredeti Az Krajcárosa, Tim Curry adja.
3. Az Elekes Gergő-Gallai József duó munkáiban viszont egyértelműen hazánk lányai és fiai vannak többségben. A 2014-es Bodom egy tónál történt gyilkosságsorozat részletei után kutató, úgynevezett „found footage”, azaz megtalált felvétel film. Ez azzal igyekszik még ijesztőbbé tenni a történetet, hogy az eseményeket különösebb cizellálás nélkül veszi fel.
2. Míg a 2016-os Moth pedig a nem is olyan régen lapunk által is megemlített Molyembernek nevezett kreatúra szörnyű históriáját dolgozza fel.
1. Végül, cikkünk aligha záródhatna mással, mint Illés László DVD-n világszerte terjesztett alkotásával, a 2017-es az A pincével. A közösségi finanszírozásból forgatott és az ország több városában mozikban is vetített mű egy, a Péntek 13. és a Halloween nyomdokaiban járó izgalmas slasher. Egy baráti társaság tagjai egy nekivadult buli után szellemet idéznek, majd egyikük macskáját keresve, balszerencséjükre lemennek egy jókora, labirintusnak is beillő pincébe. A végeredményt borítékolni lehet: pánikszerű menekülések, kegyetlen kivégzések egy látszólag elpusztíthatatlan, irgalmat nem ismerő szörnyszülött és egy rettenetes, sötét titok.
Főkép: imdb.com/A pince
Gera Krisztián
