Az első randi. Mindig izgalmas, kicsit félelmetes dolog, amit várunk is meg nem is. De milyen az, mikor valóban kellemetlenül alakul a történet?
Találkozás egy ismeretlennel
“A mai napig nem értem, hogyan gondoltam, hogy jó ötlet. Beszélgettem már a fiúval, de csak egy kép volt, amit láttam róla – azon nem volt sem szép, sem csúnya, olyan átlagos. Jókat beszélgettünk nagyon, persze ma már tudom, hogy így könnyű jó fejnek lenni. Aztán eljött a randi napja. Izgultam, persze, és mivel ismeretlennel mentem találkozni, mindenki tudta, hogy hol leszünk, nehogy valami para legyen.
Mikor megláttam… Hát az is elég nagy sokk volt. Nem volt nagyon ronda, vagy valami, de ahogy kinézett… Úgy egy az egyben. Mint egy őrült. Magas volt, nagyon magas, de nagyon vékony is, mint valami botsáska. 😀 Na, de ezen még túl is tettem volna magam, ha utána nem arról szólt volna az egész randi, hogy a motoros mellényéről beszél, meg arról, hogyan szokott motorozni. Amúgy annyira jó az új motoros mellénye, meg is mutatja, tiszta bőr, nézzem csak… Ennyire még sosem örültem, hogy vége van egy randinak. Soha többet látatlant!” Zsuzsi, 19
Találkozás a szépfiúval
“Annyira örültem, mikor végre összejött!! A fiú, akit már régen akartam, végre, végre, végre! Két napig készültem a randira, mindenem csillogott-villogott, semmi másra nem tudtam gondolni, a szívem majd’ kiugrott a helyéről. És a perc, az a perc, mikor már látom, mindjárt itt van, és elindulunk együtt… Hát, mikor a közelembe ért, olyan erős parfümillat csapott meg, hogy az izgulós kis gyomrom fájdalmasan összerándult. Még jó, hogy nem volt benne semmi. De mit érdekelt! Hiszen itt a Nagy Ő! A tökéletes férfi! Elindultunk egy kávézóba. Leültünk, jött a pincérnő, kérdezte mit kérünk. Ő, a Nagy Ő, olyan bután nézett, mintha valami bonyolult matematikai példa megoldását kérték volna számon. Kisegítettem, két tejeskávé, köszi. Elment a pincérnő – erre Ő, a Nagy Ő szúrós pillantással egybekötve megjegyezte, hogy inkább kólát ivott volna, nem szereti a kávét. Köpni-nyelni nem tudtam, sebaj, elnézzük. Kezdjünk beszélgetni, gondoltam én. Hát nem. Előkerült a telefon, és mintha ott sem lettem volna. Megittuk a meginnivalót, még próbálkoztam egy-egy témával, de teljesen feleslegesen. Nem értettem, hogy akkor minek találkoztunk?! Egy napig bőgtem utána, aztán megfogadtam, hogy soha többet nem megyek randizni csak azért, mert a fiú szép.” Imola, 21
Találkozás egy ismerőssel
“Az én sztorim igazából annyira nem ciki, mert annyira nem is viselt meg. Egy olyan fiúval találkoztam, akit már ismertem, szimpi is volt, néha dumáltunk is. Kitaláltuk, hogy menjünk el kajálni, miért ne. Az egész este kellemesen indult, jó helyre mentünk, jó volt a kaja – de annyira hamar kiderült, hogy a fiú és én teljesen külön világban élünk. Egyszerűen nem találtuk meg a közös hangot. Kellemetlen volt, persze, mert akármiről kezdtünk el beszélgetni, túl hamar abbahagytuk, egymás szavába vágtunk zavarunkban, és semmiben nem értettünk egyet – de nem izgalmas, veszekedjünk hát! módon, hanem az unalmas, fene egy meg, ez a téma sem viszi az időt módon… Örültem, mikor vége lett. Azóta is összefutunk néha, de nem állunk le dumálni, rájöttünk, hogy nincs értelme.” Rebeka, 23
Találkozás a szerelemmel
“Hát a mi első randink csúcs volt! Ennyire még nem égtem le senki előtt. 😀 A randi ilyen mászkálós-fajta randi volt, néha fagyiztunk, néha ittunk valamit, de a városban császkáltunk végig. Be nem állt a szánk, repült az idő, isteni volt!! Aztán, mikor már sötét volt, kitaláltuk, hogy menjünk el a folyópartra. Leültünk ott is, dumáltunk, nagyon romantikus volt. Aztán valami olyan téma jött szóba, hogy felugrottam, és lementem a vízhez – azzal a lendülettel pedig bele is csúsztam abba az iszapos, koszos, gusztustalan folyóba… Derékig elmerültem, mire megijedtem, elkezdtem kapálózni, és beleborultam TELJESEN. Persze Bence rögtön rohant, és rángatott kifelé, de nem akart ő is beleesni, szóval elég lassan ment a dolog. 😀 Mire kihúzott, úgy néztem ki, mint valami szerencsétlen sz.rdarab: mindenhol csorgott rólam az iszap, köpködtem, bűzölögtem. 😀 Nem tudtam mit csinálni, elkezdtem torkom szakadtából röhögni, pláne, mikor közölte, hogy nem tudja, honnan szerez most utánfutót, mert a kocsiba így nem kéne beülnöm… Azóta is együtt vagyunk.” Réka, 25
képek: theotherhubby.files.wordpress.com/2014/02/this-is-boringw560.gif, .reactiongifs.com/r/incrdu.gif, kozepsuli.hu/wp-content/uploads/2015/03/ohno.gif.gif, hercampus.com/sites/default/files/2015/02/16/date.jpg
