Ezt nézed:  / Suli / Malala története: fejlövéstől a Nobel-díjig

Malala története: fejlövéstől a Nobel-díjig

Már megint nincs kedved suliba menni? A gondolatától is kiver a víz, hogy naphosszat ott rostokolj a tankönyvek fölött a padban, lámpalázzal küszködve adj számot a tudásodról a tábla előtt vagy a dolgozatírás közben próbáld az agyad zugaiból előkotorni a válaszokhoz szükséges információmorzsákat?  Vannak, akik bármit megadnának azért, hogy mások tanulhassanak…akár az életüket is…

Ahogyan a muszlim országok nagy többségében, úgy Pakisztánban is jellemző, hogy a nők a férfiakéhoz képest jóval kisebb jogkörrel kell élniük. Így például a tanuláshoz sincs magától értetődő joguk.  Malala Yousafzai mindig is szeretett tanulni, ám balszerencséjére olyan kultúrába született, ahol a lányoknak csak négy osztály engedélyezett. A 11 éves kislány a pakisztáni Szvat-völgyben született, amelyet a tálibok szálltak meg és tartottak rémuralmuk alatt. Innen indult útjára Malala világhíres és példaértékű története. De hogyan lesz egy iskolás korú pakisztáni kislányból milliók példaképe, a tanuláshoz való jogokért küzdő Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista?

Malalának nem kellett  a szomszédba mennie bátorságért, hiszen apja is tanár és aktivsta, aki a BBC felkérésére végül saját lányát kérte meg, hogy blogoljon a pakisztáni iskolások mindennapjairól. Malala beszámolói 209-től jelentek meg a BBC urdu nyelvű oldalán.  A tálib elnyomás hétköznapokra is kiható eseményei mellett a lány egyre inkább felemelte szavát amellett, hogy mindenkinek  joga van a tudáshoz.

„Tudom, hogy a tanulás mennyire fontos, mivel tőlem erőszakkal vették el a ceruzáimat és a könyveimet. 2009 januárjában a tálibok szigorítottak az oktatáson, és megtiltották, hogy a lányok iskolába járjanak. El sem tudom mondani, hogy ez mennyire elszomorított. Ez volt életem legszomorúbb pillanata. De a swati lányok nem félnek senkitől”

Ahogyan az várható volt, szavai nem maradtak hatástalanok és a nyugati világban elért csodálat és tisztelet mellett egyúttal kivívta a tálibok haragját is. Halállistára került. 2012 októberében az iskolából hazafelé menet merényletet követtek el ellene. A súlyos fej-és nyaklövés ellenére Malala lassanként felépült, ám az élmény nem szegte kedvét, sőt újult erővel folytatta a harcot. A lány és családja ugyan átköltözött Birminghambe, de Malala folytatta harcát. Felszólalt az ENSZ-ben, ellátogatott a Buckhingam palotába, előadásokat tartott és mindenhol igyekezett változtatásokat elérni.

Egyszer az Iszlamabádba vezető út mentén láttam egy kislányt, aki narancsot árult. Elhatároztam, hogy ezekért a kislányokért fogok harcolni. Hogy ne narancsot áruljanak, hanem megtanulják, hogy hol terem a narancs, milyen fák vannak még, és mennyi minden van még a világban…”

A ma 17 éves lány már az egyetemi felvételijére készül, de többet élt meg és többet ért el, mint számos, meglett korú politikus vagy aktivista. A Szaharov-díjas, Nobel-békedíjas (2014) lányról több riport és dokumentumfilm is készült, megjelent életrajzi könyve (Én vagyok Malala), a róla szóló filmet ( He named me Malala) március 5-én bemutatta a National Geographic Channel, bekerült az iskolai tananyagba is, alapítványt hozott létre a rászorulók számára (Malala Fund), nem mellesleg pedig a világ legbefolyásosabb személyiségei között tartják számon.

Malala azt tervezi, hogy filozófiát, politológiát és közgazdaságtant tanul majd és miután lediplomázott visszatér Pakisztánba, hogy folytassa reformtevékenységét, hiszen továbbra is azt vallja, hogy „Egy gyerek egy tanár, egy könyv és egy toll képes megváltoztatni a világot”

Malala
Szoktál lógni a suliból?

Képek: glamour, vanityfair, womensforum,

instagram default popup image round
Follow Me
502k 100k 3 month ago
Share