Mindenképp jelentős tudományos felfedezés, hogy sikerült megpillantanunk a Kepler-452b-t, viszont korántsem olyan biztos, hogy élet is lehet rajta, mint azt sokan gondolják. Íme minden, amit a “Föld 2.0″-ról tudunk.
Izgalmas időszakon vagyunk túl, ugyanis nem csupán a kilenc és fél év várakozás után végre elkészült Pluto-képeket pillanthattuk meg, hanem a Kepler távcső is tett egy érdekes felfedezést. Az újonnan észlelt, Kepler-452b névre hallgató exobolygót sokan kikiáltották a Földhöz hasonló planétának, de a hasonlítás egyelőre egy kicsit korai – írja a GameStar.hu című portál.
A Kepler ugyanis csak úgy fedez fel távoli bolygókat, hogy azok amikor elhaladnak a távcső és a csillag között, mely körül keringenek, kitakarják annak egy részét. Az árnyékból pedig meg tudjuk becsülni a bolygó méretét és a csillagtól való távolságát. Ezek alapján a legújabb, potenciálisan Föld-szerű bolygó abban a zónában kering a csillaga körül, ami hőmérséklet szempontjából az élet lehetőségét sem zárja ki (hiszen lehet ott folyékony víz). A NASA több hasonlóságot jelentett be, például hogy az adott csillag típusát tekintve hasonló a Naphoz, és “csupán” másfél milliárd évvel idősebb, tehát csillagászati szempontból hasonló korú a mi csillagunkhoz, ráadásul a Kepler 452-b-n egy év hossza is hasonlít a földi megfelelőjéhez a maga 385 napjával.
A csillag előtt elmozgó árnyékból viszont két nagyon fontos dologra nem tudunk következtetni, amik miatt az is lehet, hogy a Földhöz egy kicsit sem hasonlít a frissen felfedezett bolygó. Egyrészt mivel a tömegét nem ismerjük, nem tudjuk megbecsülni, hogy kőzetek, vagy gázok alkotják inkább a Kepler 452-b-t. Ráadásul a mérete alapján is a határán van az űrkutatásban általános becslésnek: a Kepler által felfedezett planéta 1,6-szer akkora, mint a Föld, az otthonunknál kétszer nagyobb bolygók pedig szinte kivétel nélkül gázbolygók. Így a most meglátott 452-b majdnem egyenlő eséllyel (49-62 százalék) lehet egy nagyon nagy kőzetbolygó (vagy szuperföld), vagy egy kisebb gázbolygó (vagy minineptunusz) is.
Második bizonytalan tényezőként ott van a légkör kérdése is, de ha a Föld unokatestvérének van is atmoszférája, az lehet, hogy ma már inkább gátolja az élet létrejöttét, mintsem segíti. Ugyanis egy ekkora bolygó sokkal vastagabb légkört képes megtartani (nagyobb tömegének és így gravitációs erejének köszönhetően), ami pedig az üvegházhatást is felerősíti a földihez képest. Ez persze nem zárja ki, hogy korábban, amikor a Kepler-452-b csillaga kevésbé égett fényesen, a felmelegedés még nem jelentett gondot. Az 1400 fényév, ami elválaszt minket az újonnan megpillantott bolygótól, sci-fikbellő utazást igényelne, viszont az ilyen messzi bolygók vizsgálata jó arra, hogy későbbi vizsgálatokhoz statisztikai adatokat nyerjünk.
Forrás: Globoport.hu
Foto: gamestar.hu, imagecache.jpl.nasa.gov
