Sok lány rettenetesen fél attól, hogy amikor majd eljön a nagy alkalom, óriási fájdalmat fognak átélni, sőt, sokukat az ejti leginkább kétségbe, mi lesz, ha nagyon sok vérrel fog járni az aktus, és a fiú undorítónak tartja majd azt. Megkérdeztünk néhány lányt, akik már túl vannak a nagy eseményen, hogyan zajlott az ő nagy eseményük.
Lara (18) Amikor betöltöttem a 17. életévemet, az osztályban már szinte minden barátnőm átesett valamilyen szexuális élményen. Nekem semmilyen hasonló tapasztalatom addig nem volt. Egyszer csókolóztam a barátommal, 15 évesen, akivel 2 hónapot voltunk együtt. Valójában akkor nagyon zavart, hogy a többieknek már megvolt az a bizonyos tapasztalatuk. Volt egy fiú, akivel mindig húztuk egymás agyát, de egyikőnk sem mert lépni, ráadásul nem is ugyanarra a szórakozóhelyre jártunk, hogy egy kis alkohol befolyása alatt közelebb kerüljünk egymáshoz. Így is volt ez egészen a mikulás bulinkig. Akkor az egész osztály egy helyre ment bulizni. Az ofő hazament este tízkor, mi pedig még maradtunk kicsit a szórakozóhelyen. Feri – mert így hívták a srácot – felkért táncolni, miközben a barátnőkkel csicseregtem. Tök kellemetlen volt, mindegyik lány elkezdett ujjongani, de nem érdekelt, igent mondtam és felálltam. Elbújtunk egy sarokba, a tánc hevében pedig egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Szerintem mindketten éreztük, hogy ebből lehet több is, kívántuk egymást. Feri albérletben lakott több haverjával. Felajánlotta, hogy menjek fel hozzá. Itt volt az alkalom, hogy én is elveszítsem, hát éltem vele. Bementünk a szobájába, lefeküdtünk az ágyra. Nagyon gyengéd volt velem, egyáltalán nem fájt, de azért az élvezettől messze volt. Utána kicsit jártunk, lefeküdtünk még néhányszor, de nem volt soha olyan eget szaggatóan jó, és a kapcsolat nem működött. Nem bántam meg, hogy megtettem, de valószínű nem ezt fogom mesélni az unokáimnak, ha már elég nagyok lesznek ahhoz, hogy ilyesmiről beszéljünk.
Anna (30) Engem a szüleim úgy neveltek, hogy a szüzességem nagy kincs, amit meg kell tartanom a férjemnek, akivel majd leélem az életem. Fiatalabb koromban volt néhány kapcsolatom, de komolyabb barátom nem volt. Egészen 23 éves koromig nem talált rám az igazi, de akkor végre összefutottam egy kis boltban életem szerelmével. Odajött hozzám, hogy elmondja, ő még ilyen gyönyörű lányt nem látott. Pironkodva elkérte a számom, majd randevúra hívott. Boldogan mondtam igent, nagyon helyes volt. Pár hét után elmondtam neki, hogy én a szüzességemet a férjemnek tartogatom, és azt mondta, ő ezt tiszteletben tartja. Persze gyakran láttam, hogy szenved, féltem néha, hogy elgyengül és elhagy más miatt, aki lefekszik vele, de e szerencsére nem történt meg. Januárban, a 26. születésnapomon megkérte a kezem. Az esküvőnk augusztusban volt. Csodálatos éjszakát éltünk át a nászúton, Görögországban. Eléggé fájt a stressz miatt, mert nem tudtam rendesen ellazulni, izgultam, hogy neki is jó lesz-e nem csak nekem, és egy kisebb adag vér is kifolyt belőlem, de az egyáltalán nem volt zavaró. Azóta már belejöttünk, és mindketten nagyon élvezzük. Én azt mondom, megérte várni. Azt az első fájdalmat bárki kibírja azért, hogy utána rengeteg jó dolog történjen vele még. És madártávlatból már alig emlékszem rá.
Flóra (18) Három éve voltunk már együtt a barátommal, akivel 14 évesen jöttünk össze. Minden happy volt köztünk. Ha kellett komolyak voltunk, ha kellett hülyültünk, bármit meg tudtunk beszélni egymással. Egy napon azonban kiderült, hogy az édesapja Kanadában kapott munkát, és az egész családja oda fog költözni. Hiába volt már ő is 17 éves, nem engedték, hogy egyedül maradjon Magyarországon. Négy hónapunk maradt, míg szétválasztottak minket. Az első szerelmes együttlétünket későbbre terveztük, de tudtuk, hogy valószínűleg nagyon sokára találkozunk majd újra. A keresztanyámnak van egy nyaralója a Balatonon. Elkértük tőle a kulcsot, hogy egy hosszú hétvégét ott töltsünk. A szüleink is beleegyeztek, tudták, milyen nehéz lesz ez nekünk. Csodálatos volt. Fájdalom kísérete nélkül csusszant be. Azt éreztük, bár ökörré tartana. Néhányszor még lefeküdtünk, amíg elutaztak. Most lassan egy éve vagyunk egymástól távol, de minden nap beszélünk. Amint leérettségiztem, megyek utána. Már alig várom!
Függ az egyéni adottságoktól, de leginkább a körülményektől az, hogy kinek mennyire fáj a szüzessége elvesztése. Ha nem vagy ellazulva, ha rástresszelsz, ha rövid az előjáték vagy nem a megfelelő fiúval vagy, mind-mind rizikófaktor. Természetesen számít valamennyire az alkatod is és az is, hogy mekkora a fiú pénisze. De gondoljunk csak bele, ahonnan kifér egy gyermek is, oda be kell férnie egy gyereknél kisebb dolognak is. A legfontosabb az, hogy te is akard, olyannal feküdj le, akit méltónak tartasz rá, mert megbízol benne, szereted és nagyon fontos számodra. Akkor biztosan nem fog fájni.
Foto: wallpaperscraft.com, users2.ml.mindenkilapja.hu, napidoktor.hu,
