A híradásokban igen komoly teret szentelnek a 2019 decembere óta Kínában dühöngő vuhani koronavírusnak, így egy kicsit érdemes alaposabban is megvizsgálni, hogy miről is van szó.
Mi is az a koronavírus?
A nevüket az elektronmikroszkóp alatt látható képük alapján kapó parányok, döntően madarakat és emlősállatokat fertőznek meg. Azonban időnként egy-egy kórokozó „ugrást” hajt végre, azaz úgy változik meg, hogy az embereket is meg tudja fertőzni. Ez pedig roppant veszélyeket rejt magában, hiszen az emberi immunrendszer nincs felkészülve a kihívásra, és nem lehet tudni, hogy mennyire könnyen gyűri le a koronavírus által okozott betegséget.
A szintén a koronavírusok közé tartozó SARS-nál 10% körül volt a halálozási arány, míg a MERS-nél 38% volt ez a szám. Összehasonlításképpen: az influenzába átlagosan 0,1% hal bele.
Érthető tehát, hogy ha egy új koronavírus tűnik fel a színen, akkor a járványügyi szakemberek hajlamosak komoly biztonsági intézkedéseket tenni, mert a baj beláthatatlan lehet.
Hiszen a már egyszer mutálódott vírus továbbfejlődik, és előfordulhat, hogy még halálosabbá vagy fertőzőbbé válik.
A jelek szerint a más tünetek mellett tüdőgyulladást okozó vuhani vírus messze nem olyan gyilkos, mint hírhedt „kuzinjai”: „csupán” 2% az arány, és elsősorban az eleve betegeket és az időseket támadja meg – bár kivételek természetesen akadnak.
Igazi veszélye abban rejlik, hogy a jelek szerint jóval könnyebben terjed, mint kategóriája többi képviselője, ráadásul akkor is fertőz, amikor nem mutatkoznak tünetek.
Ezen sorok írásáig 28344 regisztrált esetről tudni: a 2004 óta terjedő SARS-nál ez a szám 8089, a MERS-nél 2494. Ahogy látható tehát, itt leginkább a gyors terjedés a probléma.
Hússzor halálosabb az influenzánál, de legalább olyan gyorsan terjed. Ráadásul lappangási ideje két hét is lehet.
Nem csoda, hogy a kínai hatóságok karantén alá vonták Vuhant, és a tudományos közösség tagjai éjt nappallá téve, eredményeiket nyilvánosságra hozva dolgoznak azon, hogy kifejlesszenek egy vakcinát, és gyógymódot találjanak a ragályra. Ám ez nem kevés idő.
Mit tehet az, aki nem akarja elkapni a betegséget?
Fontos hangsúlyozni, hogy a bizonyított esetek 99%-át Kínában regisztrálták, tehát Magyarországon elvileg nincs veszély. de ettől még akadnak az influenzaszezon alatt is jól hasznosítható fortélyok. A kesztyűviselés, gyakori és alapos, legalább negyven másodperces, szappanos-forró vizes kézmosás elengedhetetlen. Ezen kívül az sem egy hátrány, ha nem tapogatjuk az arcunk, és ennél is fontosabb, hogy ha betegek vagyunk, ne halogassuk, és ne házilag kezdjük kúrálni magunk! Menjünk el az orvoshoz, és hallgassunk a doktorra! Ezen kívül legyen bennünk annyi tapintat, hogy betegen nem megyünk közösségbe, és ne üljünk fel a hatásvadász, megtévesztő rémhíreknek.
Összességében tehát pánikra nincs ok, óvintézkedésekre viszont igen.
Gera Krisztián
